---

¹ Roboám elment Sikembe, mert Sikembe gyűlt egész Izráel, hogy királlyá tegye őt.
² Mikor ezt Jeroboám, Nebát fia meghallotta, aki akkor Egyiptomban volt – mert oda menekült Salamon király elől –, visszatért Egyiptomból,
³ mivel érte küldtek, és hazahívták őt. Eljött azért Jeroboám egész Izráellel együtt, és ezt mondták Roboámnak:
⁴ Apád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyítsd meg apádnak súlyos szolgálatát és nehéz igáját, amelyet reánk vetett, és akkor szolgálunk neked!
⁵ Erre így felelt nekik: Harmadnapig gondolkodom rajta, azután jöjjetek hozzám. Erre elment a nép.
⁶ Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel, akik apja, Salamon tanácsosai voltak még életében, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek?
⁷ Azok így szóltak: Ha jóindulattal leszel ehhez a néphez, ha kedvezel nekik, és jó szóval beszélsz hozzájuk, akkor szolgáid lesznek mindenkor.
⁸ De ő megvetette, amit a vének tanácsoltak neki, és tanácsot tartott az ifjakkal is, akik ővele növekedtek föl, és neki szolgáltak.
⁹ Ezt kérdezte tőlük: Mit tanácsoltok, milyen választ adjunk e népnek, akik ezt mondták nekem: „Könnyítsd meg az igát, amelyet a te apád reánk vetett”?
¹⁰ Az ifjak, akik vele együtt növekedtek föl, így feleltek: Így szólj a néphez, amely azt mondta neked: „Apád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyítsd meg rajtunk”; így szólj nekik: Legkisebb ujjam is vastagabb apám derekánál.
¹¹ Most azért, ha apám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat. Ha apám ostorral fegyelmezett titeket, én skorpiókkal.
¹² Harmadnapra Jeroboám és az egész nép Roboámhoz ment, amint a király meghagyta ekképpen: Jöjjetek hozzám harmadnapon!
¹³ És a király kemény választ adott nekik. Megvetette Roboám király a vének tanácsát,
¹⁴ és az ifjak tanácsa szerint így szólt nekik: Ha apám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt. Ha apám ostorral fegyelmezett titeket, én skorpiókkal.
¹⁵ És a király nem hallgatta meg a népet. Ezt az ÚR intézte ekként, hogy beteljesítse az ÚR az ő beszédét, amelyet a silói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának.
¹⁶ Mikor pedig az egész Izráel látta, hogy nem hallgatta meg őket a király, így felelt a nép a királynak: Mi részünk van nekünk Dávidban? Nincsen nekünk örökségünk Isai fiában! Menj a sátraidba, ó, Izráel! Te pedig viseld gondját a magad házának, ó, Dávid! Elment azért hajlékaiba az egész Izráel.
¹⁷ Roboám pedig Izráelnek csak azokon a fiain uralkodott, akik Júda városaiban laktak.
¹⁸ És mikor elküldte Roboám Hadórámot, az adószedőt, megkövezték őt Izráel fiai, és meghalt. Roboám király pedig sietve harci szekerébe szállt, és Jeruzsálembe menekült.
¹⁹ Így szakadt el Izráel népe Dávid házától, s így van ez mind e mai napig.