Uram, segíts megfontolni, mily szó jöjjön ajkamra! Meg ne botránkozzék senki, s ne forduljon bánatra! Próbák özönében taníts türelmesnek maradni, Szavam oly legyen, mint hűs víz, s ha kell, tudjak hallgatni!
Szenteld meg Te ajkam, kérlek, eleven szén érintse. Oltárodról hozza lelked, tűnjön el mi szennyezte! Hogyha egykor ítéletre előhozod sok szavam, legyen mennyei mértéke annak, amit kimondtam!
Ékes nyelven szóltál mindig, körötted álmélkodtak! A Te szereteted érzik ma is, ott hol cseng szavad. Ajkamra a szívem ad szót, tisztítsd meg hát forrását. Ihless nemes gondolatra, s a Te lelked hassa át!