Szent néped, Mesterem

Szent néped, Mesterem,
E földön örömem.
E néphez kötöm sorsomat,
Tied lett véreden!

A házad, Istenem,
Én szívből szeretem.
Ez valóságos otthonom
És szent örökségem.

Népedért s házadért,
Amit csak Igéd kért,
Jó szívvel odaáldozom
Jövendő javakért.

Most várok egy napot,
És erről Igéd szólt:
„Az áldott Sion dicső lesz,
Oly szép, mint hajdan volt!”