Oly csodálattal tekintek
A Jézus Krisztus hívére,
Ki jelképe a tűrésnek,
Bár tövises az ösvénye.
Ó, honnan annyi türelme
És reménye, hogy szenvedjen?
Csak annyit mond, hogy ereje
A Jézus Krisztus győzelme!
A Jézus Krisztus hívére,
Ki jelképe a tűrésnek,
Bár tövises az ösvénye.
Ó, honnan annyi türelme
És reménye, hogy szenvedjen?
Csak annyit mond, hogy ereje
A Jézus Krisztus győzelme!
Mint hős áll, rögtön harcra kész,
Hit, pajzs és kard a fegyvere,
Ha fáj a seb, föl, égre néz,
És nem látod, hogy csüggedne.
„Ó, honnan annyi bátorság,
Hogy bízz, hogy küzdj, ha törnek rád?”
Csak annyit mond, hogy reménye:
A Jézus Krisztus győzelme!
Hit, pajzs és kard a fegyvere,
Ha fáj a seb, föl, égre néz,
És nem látod, hogy csüggedne.
„Ó, honnan annyi bátorság,
Hogy bízz, hogy küzdj, ha törnek rád?”
Csak annyit mond, hogy reménye:
A Jézus Krisztus győzelme!
Mi szintén küzdve haladunk
A fájdalmaknak völgyében.
Bár tövis szúr, nincs panaszunk,
Az útnak vége ott van, fenn!
Az Istentől jön élő hit,
A keskeny úton mindvégig,
Míg zeng, hogy: „Népe reménye:
A Jézus Krisztus győzelme!”
A fájdalmaknak völgyében.
Bár tövis szúr, nincs panaszunk,
Az útnak vége ott van, fenn!
Az Istentől jön élő hit,
A keskeny úton mindvégig,
Míg zeng, hogy: „Népe reménye:
A Jézus Krisztus győzelme!”