Igaz és hamis próféták

2Kir 24:1-19

Jojákim 11 esztendeig uralkodott. Halála után a fia, Jojákin lett Júda 19. királya. Bár csak három hónapig uralkodott, hírneve semmivel sem volt jobb, mint az apjáé. „Az Úr szemében gonoszul cselekedett, pontosan úgy, ahogyan az apja.” Ó, bárcsak törődtek volna ezek a királyok Jeremiás figyelmeztetéseivel! Bárcsak őszintén tisztelték volna Istent! Mennyire máshogy alakult volna Júda történelme! Sőt, még Babilon történelme is más lehetett volna. Ha hűségesek lettek volna Babilonhoz, Nabukodonozor király bízott volna bennük és tisztelte volna őket. A bizalom és tisztelet csodálatos alkalmat teremtett volna az izraeli királyoknak, hogy Babilon pogány uralkodójának Istenről beszéljenek! Az Úr használni tudta volna őket Nabukodonozor megtérésében. Mivel azonban lázadtak Isten és Babilon ellen is, Nabukodonozor teljes megtérése a pogány bálványimádásból még váratott magára, egészen addig, míg Dániel és három barátja is babiloni fogságba került. Nem sokkal az után, hogy Jojákin Júda királya lett, a babiloni hadsereg visszatért és körülzárták Jeruzsálemet. Amikor maga Nabukodonozor király is megérkezett, Jojákin egész udvartartásával, a fejedelmekkel és a tisztekkel együtt megadta magát neki. 2Kir 24:10-12,14

A vezetőket és több ezer más jeruzsálemi lakost fogságba hurcolták Babilonba. Köztük volt Ezékiel is. Jojákin kb. 37 évig volt fogságban (Kr.e. 697–561). Végül Nabukodonozor fia és örököse, Evil-Merodák engedte őt szabadon. Jojákin elmozdítása után Nabukodonozor Sedékiást tette meg Júda királyává. Ő Jojákim legfiatalabb öccse, Jojákin nagybátyja volt, bár csak három évvel volt idősebb unokaöccsénél. Sedékiás huszonegy esztendősen vált Júda huszadik uralkodójává. Tizenegy évig volt király, és mint a bátyja és az unokaöccse „ő is gonoszul cselekedett”. Megtagadta, hogy alázatosan elfogadja Jeremiás intéseit. 2Kir 24:19 

A babiloni hadsereg először még Jojákim királysága idejében, Kr.e. 605-ben hurcolt el Júdából foglyokat. Akkor az ország legkiválóbb diákjait vitték magukkal és Babilonban arra képezték őket, hogy majdan Nabukodonozor királyságának vezetői legyenek. Köztük volt négy kamasz fiú, Dániel és három barátja, akikről majd később tanulunk. A babiloniak néhány szent tárgyat is elvittek a templomból és a saját pogány templomukba helyezték el azokat. Dán 1:1,2

Kr. e. 597-ben a babilóniaiak Jojákinnal együtt sok ezer embert, Júda népének legjavát is magukkal vitték. Mesterembereket, akiket Nabukodonozor dolgoztatni tudott nagyszámú babiloni építkezésénél. Több értékes tárgyat is elvittek, ami még a templomban volt. A frigyládát azonban nem vitték el, az a szentek szentjében maradt. A foglyok ezreit több száz kilométeres gyaloglásra kényszerítették Jeruzsálemtől Babilonig. Bizonyára sokan meghaltak útközben, és ott temették el őket. A Babilonba érkező túlélők között volt Ezékiel is, aki a Biblia egyik legfontosabb prófétai könyvét írta. Amikor Sedékiás, Jojákin nagybátyja lett Júda királya, Nabukodonozor megeskette, hogy hűséges lesz Babilonhoz. Hosszú évekig az is volt. Uralkodásának negyedik évében Babilonba utazott és ott megerősítette hűségesküjét. Addigra már sok fogoly volt Babilonban, és némelyiküktől Nabukodonozor egyre többet megtudott Istenről, különösen Dánieltől és barátaitól. Ezért amikor Sedékiás további hűséget ígért, Nabukodonozor azt követelte tőle, hogy Júda Istenének nevére esküdjön (2Krón 36:13). 

Jeremiás 28. fej. 

Sedékiás király megtette a több száz kilométeres hosszú utat Jeruzsálemtől Babilonig, ahol Isten nevében megfogadta, hogy hűséges lesz Babilon királyához. Ígérete megtartásával dicsőséget szerzett volna Istennek és elnyerte volna Nabukodonozor és kormányzói bizalmát és megbecsülését. De megtartotta-e vajon Sedékiás az ígéretét? Jeruzsálembe visszatérve nehéz időket élt meg. El kellett döntenie, hogy Jeremiásnak hisz, vagy a hamis prófétáknak és papoknak, akik lázadásra bujtogatták a népet. Ugyanabban az évben, amikor Sedékiás Babilonban járt, az egyik hamis próféta, Hanániás valami olyasmit mondott neki, ami nagyon megnehezítette számára a döntést. Ő egy vezető lehetetett, aki megpróbálta a szomszédos népeket is rávenni, hogy csatlakozzanak Júdához és közösen lázadjanak fel Babilon ellen. Tehát, azon a nyáron, amikor Sedékiás Babilonban járt, Hanániás egy napon vakmerő kijelentést tett a templom udvarában. Azt állította, hogy Babilon uralma Júda és a környező népek felett két éven belül meg fog szűnni, és Isten vissza fogja hozni az ellopott templomi edényeket és a fogságba hurcolt embereket. Isten elküldte Jeremiást a királyhoz, hogy mondja meg neki, szörnyű következményei lesznek, ha megpróbálnak fellázadni. Sokkal jobb lesz Júdának és a környező népeknek békében élni a babiloniak uralma alatt, mint fellázadni és a halálba menni. Jeremiás a hamis prófétának, Hanániásnak is elmondta: arra vette rá a népet, hogy egy hazugságban bízzanak, és hogy még abban az évben meg fog halni. Ez így is történt. Meghalt ősszel, még abban az esztendőben. Micsoda hatással lehetett ez az emberekre, különösen Sedékiás királyra! Sedékiás hamarosan ismét Babilonba utazott, hogy megerősítse a hűségesküjét. További négy évig meg is tartotta. Mit gondolsz, Sedékiás hitt volna Hanániásnak, ha Jeremiás nem mutat rá, hogy valótlant állít? 

Jer 25:1-14

Az egyik jeruzsálemi hamis próféta, Hanániás azt mondta, hogy Júda és a környékbeli nemzetek két éven belül megszabadulnak a babiloni uralomtól. Ám Jeremiás által Isten megüzente, hogy ez nem igaz. Mi is volt tehát az igazság Júda és Jeruzsálem jövőjével kapcsolatban? Mi történt a néppel? Jeremiás már 34 éve figyelmeztette a népet, amikor Hanániás ezt a hamis jövendölést elmondta. Többször is elismételte, hogy nyomorúság tör rájuk, ha nem térnek meg, és nem változtatják meg az életmódjukat. Többek között a szombatnapi üzletkötés és a bálványimádás voltak a gonoszságok, amiket műveltek. Az Úr elküldte hozzájuk Hóseást, Zofóniást, Habakukot és még sok más prófétát is. Mindegyikük könyörgött a népnek, hogy térjenek meg, de nem hallgattak rájuk. Mivel nem hallgattak a prófétákra, Isten Jeremiással megüzente nekik, hogy a babiloni király, Nabukodonozor eljön a seregével és elpusztítja nemzetüket, a környező népekkel együtt. Jer 25:4-9

Ezt a figyelmeztetést hét esztendővel Sedékiás királysága előtt kapta Júda népe, és Jeremiás azóta is folyamatosan ezt az üzenetet közvetítette. A közelgő csapásról szólva azt is elmondta a népnek, hogy van remény a jövőre nézve. Hetven esztendeig lesznek Babilon foglyai, de utána visszatérhetnek otthonukba. Jer 25:11, Jer 29:10-11

Hetven év hosszú idő. Isten tehát elmondta Jeremiásnak, hogy miként fognak a foglyok Babilonban élni. Együtt kell működniük az ottani kormányzattal, miközben hűségesek maradnak Istenhez. Jeremiás többek között ezt is leírta egy levélben és eljuttatta a már Babilonban élő foglyokhoz. Jer 29:4-7 

(Ezékiel 8. fej.)

Sedékiás király uralkodásának hatodik esztendejében Isten egy fontos látomást küldött prófétájának, Ezékielnek, aki már Babilonban volt fogságban. Látomásában egy bálványszobrot látott a jeruzsálemi templom udvarában. Annál a kapunál állt, ahol a papok az oltár felé haladtak szolgálatukat végezni. El tudod képzelni, hogy a papok térdet hajtanak a bálvány előtt, amikor elhaladnak előtte? Ezután egy termet látott, sok falra festett bálvánnyal. A teremben tartózkodott Júda 70 vezetője. Mindegyiküknél füstölő volt, amelyben tömjént égettek. A hetven füstölőből áldozatként szállt fel az édes illat azokhoz a festett bálványokhoz. Ez 8:4-12

Már ez is elég rossz volt, de Ezékiel azt hallotta, hogy még rosszabbat is fog látni. A templom belső udvarára nyíló kapu előtt asszonyokat látott, akik Tammúzt siratták. Tammúz egy pogány isten volt, akiről azt tartották, hogy a nyári hőségtől halt meg. Abban hittek, hogy kora tavasszal visszatér az életbe, hogy segítse a természet újjáéledését. Azután nyáron ismét meghal, és az asszonyok ismét siratják majd. Micsoda bolondság! Ez 8:13-14. 

Amit Ezékiel a következő látomásban látott, az még ennél is rosszabb volt. Kb. 25 ember a templomnak háttal a nap felé fordult és imádta azt. Pontosan, ahogy a pogányok tették. Nem csoda, hogy Isten figyelmeztető üzeneteket küldött nekik! Nem csoda, hogy a babilóniaiak leigázták őket. Ez 8:16. 

Az ilyen napimádás általános volt a pogányok között. Jézus halála után 300 évvel is a hét első napján, vagyis a Nap napján imádták a napot. Ez a vasárnap. Amikor a római császár mindenkitől megkövetelte, hogy ezen a napon pihenjenek, a pogányok csatlakozhattak a keresztény egyházhoz, és továbbra is megünnepelhették a Nap napját. Az egyház vezetői, akik mindig több tagot szerettek volna, támogatták a pogánysággal való szövetséget. Egyre több ember tette a vasárnapot az istentisztelet napjává a szombat helyett. Milyen szomorú! 

Sedékiás királyságának hatodik esztendejében kapta Ezékiel azt a látomást, amiről tegnap tanultunk. Uralkodásának hetedik évében meglátogatta őt az egyiptomi fáraó és ígéretet tett, hogy hadserege megvédelmezi Babilontól Júdát és a környező népeket. Sedékiás a következő évben elfogadta a fáraó ajánlatát, és fellázadt Babilon ellen. Milyen borzasztó! Isten nevére tett esküben fogadta meg, hogy hűséges lesz Nabukodonozorhoz, a babiloni királyhoz. Egy ilyen eskü megszegése nagyon súlyos dolog volt. Mit mondott erről Isten? Ez 17:15-16

Nabukodonozor nagy haragra gerjedt: Sedékiás nyolc év után megszegte hűségesküjét! Uralkodásának kilencedik évében a babiloni hadsereg Júdára támadt, és megszállta a városait. Kr. e. 588 január 1-én érkezett Nabukodonozor Jeruzsálem falai alá és a város hosszú ideig tartó ostromába kezdett. 2Kir 25:1-2

A babiloni katonák által bekerített városban Sedékiás nagyon aggódott, és elküldte fontos vezéreit Jeremiáshoz, hogy beszéljenek vele a helyzetről. Abban reménykedett, hogy Isten majd csodát tesz a megmentésükre. Ám Isten azt mondta, hogy sokan meghalnak, és meg kell adniuk magukat Babilonnak. Jer 21:1-4,8-9

Később, talán Sedékiás uralkodása tizedik esztendejének elején, a babiloni sereg abbahagyta az ostromot és távozott. Miért? Hírét vették, hogy az egyiptomi sereg hadba indult ellenük. Ezért a közeledő egyiptomi sereg elé siettek, hogy visszaűzzék őket hazájukba. El tudod képzelni, hogy megkönnyebbült Sedékiás? Megpróbálta a fáraó megtartani a megmentésükre tett ígéretét? Sedákiás abban bízott, hogy a fáraó és serege legyőzi a babiloniakat, így nem tudnak visszatérni és folytatni az ostromot. Ismét elküldte két fontos emberét Jeremiáshoz, kérve a prófétát, hogy imádkozzon az országukért. Jer 37:3-5

Az Úr azonban háromszor is szólt Jeremiásnak, hogy ne imádkozzon azokért az emberekért (Jer 7:16;11:14;14:11). Olyanok voltak, mint Efraim, akiről Isten azt mondta, hogy „Bálványokkal szövetkezett Efraim, hagyd hát magára!” Hós 4:17 

2Királyok 24. fej.; 2Krónikák 36:5-14; Jeremiás 28. fej.; Ezékiel 8. fej.; Próféták és királyok, 438–454. old.  

-nak hívták.