Egy Isten szíve szerint való ember
2026. szeptember 27. – október 3.
Memoriter
„Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, őt féljétek, az ő parancsolatait tartsátok meg, az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és őhozzá ragaszkodjatok.” 5Mózes 13:4
Dávid szomorú híreket kap Vasárnap, szeptember 27.
Szomorú nap volt, amikor az izraeliták elveszítették a csatát a filiszteusok ellen. Saul és három fia is életét vesztette. Jábes-Gileád lakói mindig hálásak voltak Saulnak, amiért megmentette őket az ammonitáktól, amikor király lett belőle. Most, amikor értesültek róla, hogy mit tettek a filiszteusok Saullal és három fiával, a bátor férfiak elmentek a testükért és megfelelő módon eltemették őket. (1Sám 31:11-13)
Sámuel második könyve, a Bibliánk tizedik könyvének leírása folytatja Sámuel első könyvének történéseit. Saul és fiainak halála után történtek leírásával kezdődik. Dávid hatszáz emberével és családjaikkal még mindig Ciklágban tartózkodott. Még nem tudták, hogy Sault és három fiát megölték, és aggódva várták a csatáról szóló híreket. Mi történt, amikor egy fiatalember érkezett megszaggatott ruhában és hamuval a fején? 2Sám 1:2-12
Az ifjú biztos volt abban, hogy azok után, ahogy Saul Dáviddal bánt, az örülni fog a király halálának. Az ember még hazudott is, azt állítván, hogy ő ölte meg Sault. Aztán túl későn vette észre, hogy Dávid nem örül. 14-16. v.
Dávid mindig tisztelettel „az Úr felkentjének” nevezte Sault, és Jonathán a legkedvesebb barátja volt. Írt egy „Gyászének”-nek nevezett dalt róluk. Isten azt mondta Dávidnak, hogy ő lesz Izrael következő királya. Ő azonban tudta, hogy Saulnak van még egy fia, aki igényt tarthat a trónra, és Dávid nem akarta királynak kikiáltani magát, mielőtt az Úrtól tanácsot kért volna. Mikor megkérdezte az Úrtól, mit tegyen, Ő azt mondta neki, hogy menjen Hebron városába. Miután Dávid Hebron városába ért, Júda törzse királlyá koronázta őt. De Isten azt mondta, hogy egész Izrael királya lesz. Abnér, Saul fővezére ismerte Isten tervét, mégis Saul fiát, Isbósetet tette a többi törzs királyává.
Alkalmazás: Miért bánt Dávid az ellenségével, Saullal olyan tiszteletteljesen? Becsüljük és tiszteljük azokat, akiket Isten helyezett fölénk, még ha hibákat követnek is el?
Két király Hétfő, szeptember 28.
Dávidot Júda törzsének királyává koronázták, de Abnér, Saul hadseregparancsnoka Saul fiát, Isbósetet tette meg Izrael többi része felett királlyá. Joáb volt Dávid fővezére, és nem voltak Abnérral jó barátságban. Körülbelül hét és fél esztendő múlva seregeik egymás ellen harcoltak. Melyik oldalt áldotta meg Isten? 2Sám 3:1
Dávid gondosan megtartotta Isten törvényeit, amelyek segítettek, hogy nagy néppé legyenek, és mindenki láthatta, hogy királysága gyarapodik. Isbóset viszont nem volt egy bölcs király. Amikor Abnérral vitába keveredett, Abnér úgy döntött, hogy otthagyja őt és Dávidnak fog szolgálni. Abnér beszélt Dáviddal, és megígérte neki, hogy meggyőzi egész Izraelt, Dávidot fogadják el királyuknak. Akkor nem lesz megosztott a nemzet. Dávid tudta, hogy Abnér bátor, hűséges katona, és elfogadta az ajánlatát. De mi a helyzet Joábbal, Dávid főparancsnokával? Abnér megölte Joáb egyik fivérét a köztük dúló hosszú háború során, és Joáb ezt nem felejtette el. Mikor tudomást szerzett Dávid és Abnér egyezségéről, féltékeny lett és elhatározta, hogy megbosszulja fivére halálát. Meg is tette. Abnér életét vesztette, és nem sokkal ez után Isbósetet meggyilkolta két saját tisztje Dávid mindenkinek tudomására hozta, hogy nem bocsátja meg Joáb kegyetlen tetteit, és elítélte a tiszteket is, akik Isbósetet megölték. Mindenki örült, hogy Dávid becsületes és tisztességes volt. Emlékeztek rá, hogyan ölte meg Góliátot, hogyan harcolt a filiszteusok ellen, és hogy milyen hűséges volt Saulhoz. Tudták, hogy Isten gondot visel rá, megáldja őt, és őt választotta Izrael következő királyául. Most végre az összes törzs beleegyezett, hogy őt tegyék királlyá. 2Sám 5:3-5,10
Alkalmazás: Végül Dávid útja Izrael trónjához vezetett, de milyen nehéz út volt az! Tanult azoknak a bajoknak a leckéjéből olyasmit, amitől jobb király lesz majd belőle? Mit tesznek veled a te gondjaid? Engeded, hogy Isten oldja meg őket, az Ő akarata szerint?
Az új főváros Kedd, szeptember 29.
Az izraeliták végül egyesültek és Dávidot tették meg királyukká. Addig Júda felett uralkodott Hebron városából, de miután egész Izrael királyává lett Jebúszt tette meg fővárosának. Ez egy hegytetőn álló erődszerű város volt, és ősidők óta a Jeruzsálem szó különböző változataival nevezték. Akárhogy is, Dávid idejére már évszázadok óta Jebúsznak hívták, mert a pogány jebusziak laktak ott. Azzal hencegtek, hogy soha még senki nem tudta bevenni városukat, de Joáb és serege kiűzte őket. Ezután Dávid Jeruzsálemre változtatta a város nevét és odaköltözött. Hirám Tírusz gazdag királya volt, egy fontos tengerparti városé Jeruzsálemtől északnyugatra. Baráti követeket küldött Dávidhoz, felajánlva, hogy faanyagot és munkásokat biztosít szép új palotája felépítéséhez. Dávid elfogadta nagylelkű ajánlatát és barátok lettek. Dávid Hirámmal való barátsága és növekvő hatalma annyira felbőszítette a filiszteusokat, hogy ismét megtámadták Izraelt. Ezúttal Dávidot keresték. Mikor Dávid megkérdezte az Urat, hogy felvonuljon-e seregével ellenük, az Úr azt mondta neki, hogy támadja meg őket, és Ő győzelmet fog adni neki. A csata után Dávid Baal-Perácimnak nevezte el a helyet, ami azt jelenti, hogy az Úr legyőzte az ellenséget. A Biblia szerint az Úr ismét ezt fogja tenni, amikor népe ellenségeit legyőzi közvetlenül Jézus visszajövetele előtt. Ézs 28:21
Amikor a filiszteusok egy sokkal nagyobb hadsereggel támadtak, az Úr azt mondta Dávidnak, hogy kerüljön a seregével a hátuk mögé és várjon a jelre az eperfák felől. Mikor masírozó lábak zaját hallották a fák fölött, tudták, hogy ez az a jel, amit Isten ígért. Előjöttek rejtekükből, megtámadták a filiszteusokat, és ismét legyőzték őket.
Alkalmazás: Nap, mint nap a filiszteusoknál erősebb ellenséggel küzdünk mi is, és mindig győzhetünk, ha eszünkbe jut imádkozni, Istenben bízni és engedelmeskedni Neki, ahogyan Dávid tette.
Egy csalódást okozó nap Szerda, szeptember 30.
Mikor Dávid ellenségein aratott győzelmeinek híre eljutott a többi néphez is, félni kezdtek tőle és senki sem merte többé megtámadni Izraelt. Ez lehetőséget adott neki arra, hogy szabadon befejezzen valamit, amit régóta szeretett volna megvalósítani. A frigyláda abban a házban volt, ahol Abinádáb lakott. Azóta ott volt, amióta a filiszteusok egy szekéren visszaszolgáltatták, miután egy csatában elrabolták. Dávid most Jeruzsálembe, a nemzet fővárosába akarta hozatni. Nagy ünnepség terveit szőtte, hogy egy különleges, kifejezetten számára készített sátorba viteti a frigyládát Jeruzsálemben. Vadonatúj ökrösszekér szállítja majd, az össze törzs képviselve lesz, és bizonyosan a papok vezetik majd a menetet. Egész úton zenélni és énekelni fognak. Végül elérkezett a nagy nap. Megjelent Dávid és sok száz vezető embere, hogy a felvonuláson részt vegyenek. A frigyládát a szekérre helyezték, és Abinádáb két fia kísérte. Egyikük előtte ment, a másik, Uzzá pedig mellette. Mi történt hirtelen? 2Sám 6:6-7
Az öröm azonnal rémületté változott. Dávid félt továbbmenni, ezért a frigyládát Óbéd-Edom közeli házában helyeztette el. Nagyon fontos oka volt annak, ami aznap történt. Az izraeliták nem Isten rendelése szerint szállították a frigyládát. A filiszteusoknak megbocsátotta, hogy szekéren szállították, mert nekik semmilyen ismeretük nem volt a törvényről. Az izraelitáknak viszont le is volt írva egy könyvben. Hogyan szól a rendelkezés a frigyláda szállításáról? 4Móz 7:9
Uzzá nem is volt tudatában, mekkora bűnt követett el. Úgy tett, mintha Istent szolgálná, de soha meg nem vallott bűnök terhelték.
Alkalmazás: Ismervén az aznap történteket, mit gondolsz mennyire fontos Isten utasításait pontosan megtartani? Biztonságos a bűnünket megvallatlanul hagyni, ahogy Uzzá tette?
Az átszállítás örömteli napja Csütörtök, október 1.
Dávid komoly imádságba és gondolkodásba merült az aznap történtek után. Rádöbbent, hogy milyen szent Isten törvénye. Tüzetesen végiggondolta saját életét és megbizonyosodott, hogy minden bűnét megvallotta. Őszintén tiszta szívet akart. Dávid gondosan áttanulmányozta Isten utasításait a frigyláda szállításáról is. Csak a Kehát törzséből származó léviták szállíthatták rudakkal a vállukon. A megvallatlan bűnöknek és a nem tökéletes engedelmességnek szörnyű következményei lesznek. A frigyládát Óbéd-Edom házában hagyták. Miután Dávid hallotta, hogy Isten mennyire megáldotta őt és egész családját, Dávid már elég bátorságot érzett, hogy elszállítsa a Jeruzsálemben számára előkészített különleges sátorba. Dávid és az emberek ezrei aggodalommal figyelték, ahogy a léviták vállukon a frigyládával megtették az első lépéseket. Mikor semmi rossz nem történt, áldozatot mutattak be és a nép örvendezett. Majd ahogy a felvonulás haladt, kórusban énekeltek, hangszereken játszottak, és Dávid táncolt örömében. A modern tánccal ellentétben ez Isten dicsőítése volt. Olvassuk el a Zsolt 24:7-10. verseket és közben képzeljük azt, hogy ott vagyunk és várjuk, hogy a felvonulás Jeruzsálem kapujához érjen.
Először a kórus zengi a hetedik verset a falakon őrt állóknak. Erre az énekesek és a zenészek válaszolnak a nyolcadik vers első sorával. Majd egy következő csoport válaszol (a következő két sorral). Újra eléneklik a kapuk kinyitását kérő dalt, és az énekesek ugyanazt a kérdést és választ ismétlik meg. Végül a kapuk szélesre tárulnak, és a menet bevonul. A frigyládát tiszteletteljesen a számára elkészített különleges sátorba helyezik. Újabb áldozatokat mutatnak be. Füstölők felhői töltik be a levegőt, mialatt mindenki örömmel dicsőíti igaz, láthatatlan Királyukat. A szolgálat végén Dávid megáldja a népet és megvendégeli őket, mielőtt hazamennének.
Alkalmazás: Miért örült Dávid annyira, hogy a frigyláda végre Jeruzsálembe került? Zsolt 16:11
Dávid kívánságai Péntek, október 2.
2Sám 7;9. fej.
Dávid hálás volt, hogy Isten ládája végre biztonságban volt Jeruzsálemben. Ám ha arra gondolt, hogy egy sátorban van, míg ő és családja szép palotában lakik, arra vágyott, hogy templomot építsen neki. Mit mondott Nátán próféta Dávidnak, amikor beszélt neki erről? 2Sám 7:1-3
Isten azonban szólt aznap éjjel Nátánhoz, és másnap vissza kellett mennie elmondania Dávidnak, hogy nem ő, hanem majd az egyik fia lesz az, aki a templomot felépítheti. Dávid alázatosan elfogadta Isten akaratát. Most, hogy Dávidot békén hagyták ellenségei, be akarta váltani ígéretét, amit barátjának, Saul fiának, Jonatánnak tett, miszerint jól fog bánni az utódaival. Amikor megtudta, hogy Jonatánnak van egy Méfibóset nevű fia, azonnal érte küldött. Méfibóset öt éves volt, amikor a dadáját értesítették arról, hogy apja és nagyapja elesett a filiszteusok ellen vívott csatában. Attól tartva, hogy az ellenség Saul családjának maradékát is el akarja pusztítani, a dada elmenekült a kisfiúval. Mikor futás közben véletlenül leejtette, a gyermek maradandóan megsérült, sánta lett. Méfibóset kíváncsi volt, miért akarja Dávid látni őt. Megijedt, mert nagyapja, Saul barátai azt mondták neki, hogy Dávid ellenség. Elképzelhetjük meglepetését, amikor Dávid kedvesen fogadta és megtudta, hogy édesapja és Dávid milyen jó barátok voltak. 2Sám 9:6-7
Dávid azt mondta Méfibósetnek, hogy Saul minden tulajdona és birtoka mostantól az övé. Még Cibát, Saul volt szolgáját is kinevezte, hogy viseljen gondot a birtokokról. Méfibóset ettől kezdve Jeruzsálemben lakott és Dávid családjának tagja lett. Mi több, a király asztalánál étkezett. Dávid folyamatos kedvessége végül megnyerte Méfibóset szívét és megértette, hogy amit Dávidról hallott, az nem volt igaz.
Alkalmazás: Időnként hallhatsz rosszakat másokról, de soha ne add tovább. Később te is rájöhetsz, hogy nem igaz, ahogyan Méfibóset is rájött.
Tanulmányozásra 2Sámuel 1-9. fej.; Pátriárkák és próféták, Dávidot meghívják a trónra
Írd a vonalra a helyes válasznak megfelelő betűt!
A. Isbóset
B. Júda
C. Abnér
D. Joáb
E. Jonatán
F. Saul
G. Hirám
H. Dávid
I. Jeruzsálem
J. Jábes-Gileád
K. Uzzá
L. Ciklág
M. Méfibóset
N. Hebron
O. Óbed-Edom
P. Nátán
Q. Cibá
R. filiszteusok
1. Saul hadseregparancsnoka.
2. Dávid főparancsnoka.
3. Méfibóset édesapja.
4. Izrael első királya.
5. Jonathán fia.
6. Dávid első fővárosa.
7. Az ember, aki Júda kivételével Izrael királya lett.
8. A törzs, amely először megkoronázta Dávidot.
9. Tírusz királya, aki Dávid barátja volt.
10. A város, amit Dávid fővárosául választott.
11. A király, aki fővárosába akarta szállítani a frigyládát.
12. Az ember, aki Méfibóset birtokait felügyelte.
13. A nép, amely legyőzte Izraelt, amikor Sault meghalt.
14. Az ember, aki azonnal meghalt, amint a frigyládát érintette.
15. A város, ahol Dávid 600 emberével élt.
16. Az ember, akinek a házában a frigyládát tartották Uzzá halála után.
17. A próféta, aki megmondta Dávidnak, hogy nem ő fogja felépíteni a templomot.
18. Ebben a városban temették el a férfiak méltóképpen Sault.
