Segíthetek Istennek

A tanulmány alapja: Zsid 13:16

Pislogjunk háromszor. Egy... kettő... három. Mit látunk? Szemünk Isten ajándéka. Segítségével az Ő segítői lehetünk. Suttogjuk el nevünket amilyen halkan csak tudjuk, majd háromra ordítsuk teli torokból. Egy... kettő... három...! Hangunk Isten ajándéka. Segítségével lehetünk Isten segítői. Isten szereti, ha a kicsik segítenek Neki. Különleges feladatokat készített elő, amelyek által bemutathatjuk másoknak az Ő szeretetét.

Isten az állatokat is az Ő segítőinek teremtette. A méhek nagyon szorgalmas kis segítők. Tudod, milyen hangot adnak ki? Igen! Zümmögnek. Züm-züm-züm. Édes virágport gyűjtenek a virágokról, majd visszatérnek a kaptárba. Ott mézzé alakítják, amit szedtek. Ezután kirepülnek, és más virágokra szállnak. Zümmm-zümmm-zümmm. A méhek látogatása hozzájárul a virágok növekedéséhez. Repülés közben leejtenek egy kis darabkát, amely elősegíti a gyümölcstermést. Isten a méheket használja fel, hogy mézet, virágokat és gyümölcsöt adjon nekünk. Milyen szorgalmas segítők! Köszönjük, Istenünk, a méheket!

Látod a dolgozó hangyák sorát? Tip-top, tip-top, menetelnek a fűben. Ők is szorgalmasan segítenek Istennek. Menetelnek, ásnak, és felkavarják a földet, ahogy szünet nélkül dolgoznak, dolgoznak, dolgoznak. Élelmet gyűjtenek, amit visszavisznek a bolyba. Munkájukkal segítik Istent. A hangyák fellazítják a talajt, hogy a növények növekedhessenek. Ugyanakkor felszedik a növények magjait, majd máshol lerakják, hogy ott is kinőhessenek. Bár nagyon aprók, képesek súlyos dolgokat cipelni. Isten erős segítőknek teremtette őket. Mindannyian egy nagy csapatként dolgoznak együtt. Köszönjük, Istenünk, a hangyákat!

Észrevetted a fán a mókust? Gyorsan mászik egyre feljebb és feljebb. Élelmet keres. A mókusok szeretik a magokat és a diót. Ők is Isten különleges segítői, az Ő kis kertészei. A hóesés és a hideg szelek érkezése előtt a mókusok a föld alá rejtenek diókat és magvakat. Oda raktározzák el őket, hogy a tél folyamán kiáshassák és elfogyaszthassák. Időnként azonban néhányat ott felejtenek, amelyek később gyökeret eresztenek, és a maguk során hatalmas fákká növekednek. A mókusok segítenek Istennek új fákat ültetni, más állatok örömére. Köszönjük, Istenünk, a mókusokat!

Milyen csodálatos világot teremtett Isten! Ő számunkra alkotta a növényeket és az állatokat. Az állatoknak különleges feladatokat adott, amelyekkel segítik a földet. Isten minket is megbízott különleges feladatokkal. Szemünkkel figyelhetjük, hogyan segíthetünk Neki. Szavainkkal beszélhetünk másoknak az Ő mérhetetlenül nagy szeretetéről. Hangunkkal énekelhetünk, ajkunkkal mosolyoghatunk. Kezünkkel elhozhatjuk Neki adományainkat, hogy általuk mások is hallhassanak Istenről. Még mivel segíthetünk Neki? (Mondjuk együtt.) Drága Istenünk, szeretnénk segíteni Neked!

Alkossunk!
Készítsünk elő együtt egy egyszerű, egészséges uzsonnát. Elmélkedjünk a következő bibliaszövegről: „A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne feledkezzetek.” (Zsidók 13:16) Gondoljunk valakire, akinek bátorításra van szüksége, majd vigyük el neki az elkészített uzsonnát, ezzel felvidítva a napját. Magyarázzuk el a gyermeknek, hogy amikor másokon segítünk, akkor tulajdonképpen Istennek segítünk.

Tanuljunk!
Beszélgessünk gyermekünkkel arról, hogyan tudnánk többet törődni csodálatosan megalkotott bolygónkkal. A méheknek, a hangyáknak, a mókusoknak tiszta kert-otthonra van szükségük. Mondjuk el, hogy nem szabad szemetelnünk, illetve gyűjtsük össze a szemetet a környékünkről. Próbáljunk meg minél kevesebb szemetet termelni. Ültessünk egy virágos növényt a kertbe vagy az ablakpárkányra, hogy segítsük a méheket.

Kapcsolódjunk!
Erre a hétre készítsünk elő egy különleges családi programot, mely által segíthetünk Istennek. Például vigyünk el valakit autóval az imaházba, gondoskodjunk valakinek a házi kedvencéről, vagy hívjunk meg egy magányos személyt ebédre.

Imádkozzunk!
A családtagok mondják el, mi a kedvenc állatuk. Beszélgessünk arról, miért annyira különleges az az állat, és mit tehetünk érte. Köszönjük meg Istennek az említett állatokat és a csodálatos természetet.

Isten a legfontosabb szereppel, az istenfélő szülő feladataival látott el bennünket. A zűrzavar, a folyamatos csacsogás, az édes rendetlenség közepette könnyen szem elől téveszthetjük ezt. Azonban ne szalasszuk el az alkalmat. Isten azt szeretné, ha hűségesek maradnánk Hozzá, valamint gyermekeinket megtanítanánk az Ő szeretetére és tiszteletére.

• Fordítsunk időt arra, hogy szeretetünk jeléül játsszunk, olvassunk, beszélgessünk gyermekeinkkel.

• Mutassuk be nekik Isten feltétel nélküli szeretetét akkor is, amikor csintalankodnak.

• Tudatosan fejlesszük a krisztusi jellemet gyermekeinkben. Osszuk meg gyermekeinkkel Isten Igéjét.

• A zűrzavar pillanataiban maradjunk türelmesek.

• Fegyelmezzük határozottan, következetesen és kedvesen gyermekeinket.

• Mutassunk jó példát a másokért végzett szolgálatban, és vonjuk be az egész családot ilyen helyzetekbe.

• Naponta említsük meg Istent beszélgetéseinkben.

Lassítsunk! Felejtsük el tennivalóinkat, munkánkat. Az Istentől kapott feladatok végzése közben összpontosítsunk az Ő hűséges szolgálatának fontosságára. Az egyszerűsítés fogékonyabbá tesz mások szükségleteivel szemben. A nap folyamán figyeljünk az isteni késztetésekre. Sütkérezzünk áldásainak melegében. Különleges megtiszteltetés Istent szolgálni. „Mindenki, aki elfogadja Krisztust személyes Megváltójának, vágyik arra a kiváltságra, hogy Istent szolgálhassa.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 502. o.)

Amikor erre figyelünk, az örökkévalóságra összpontosítunk. Micsoda kiváltság az által is szolgálni Istent, hogy gyermekeinket megtanítjuk az Ő ismeretére és követésére. Józsuéhoz hasonlóan jelentsük ki: „Én azonban és az én házam népe az Úrnak szolgálunk.” (Józsué 24:15)