Jézus első ELJÖVETELE

Jézusnak egyetlen lehetősége volt arra, hogy szent életet éljen. Egyetlen hibát sem volt szabad elkövetnie, ha azt akarta, hogy sikeres legyen a küldetése. Sátán is tudta ezt. Megértette, hogy halálra van ítélve, amennyiben nem tudja rávenni Jézust, hogy legalább egyszer szembemenjen Isten Igéjével. Ezért támadta különösen Őt.

„Sátán erősebb támadásokat indított Krisztus ellen, mint amilyen valaha is érhetne minket (…). Sohasem lehet részünk olyan elszánt és kegyetlen kísértésben, amilyenben a Megváltónknak volt része. Minden pillanatban a sarkában volt.” – The Youth’s Instructor, 1873. április 1.

Hogyan győzte le a fiatal Jézus a kísértéseket? Felfedte ennek titkát a tanítványainak.

Lk 22:40 „Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.”

Amikor csak tehette, elhagyatott helyeket keresett, ahol anélkül imádkozhatott, hogy félbeszakították volna vagy bármilyen zavaró tényező akadályozta volna.

Lk 5:16 „De ő félrevonula a pusztákba, és imádkozék.”

Nemcsak azt mondta a tanítványainak, hogy imádkozzanak, hanem arra is figyelmeztette őket, hogy vigyázzanak, legyenek éberek (lásd Mt 26:41). Hogyan tanult meg Jézus vigyázni és imádkozni? A Biblia tanulmányozása által, ahogyan mi is tesszük. Megfigyelte, mit tett Nehémiás, amikor körülvették az ellenségei.

Neh 4:9 „De mi imádkozánk a mi Istenünkhöz, és állítánk ellenük őrséget nappal és éjjel, mivelhogy féltünk tőlük.”

Mialatt imádkozott, Jézus erőt kapott a szent élethez. Az imának köszönhetően folyamatosan figyelt, mindig éber volt az ellenség kísértéseivel szemben.

„Ha követjük Jézus példáját és forrón imádkozunk Istenhez, hogy erőt nyerjünk az Ő nevében, aki sohasem engedett Sátán kísértéseinek és ellene állt a ravasz ellenség mesterkedéseinek, akkor nem fog legyőzni minket.” – The Youth’s Instructor, 1873. április 1.

Az ilyesféle ima nélkül mindig le fog győzni minket a gonosz. Az ima hiánya miatt nem tudtak kitörni az izraeliták bűneik rabságából.
Dán 9:13 „És az Úrnak, a mi Istenünknek színe előtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra.”
Hogyan győzhetjük tehát le a bűnt?
„Fiatalok, ha távol akarjátok tartani magatokat a bűn ösvényeitől (…), egyedül az imában találhattok biztonságot. Nyissátok meg szívetek minden titkát a végtelen Szem kutatása előtt, és könyörögjetek az Úrhoz, hogy tegyen tisztákká és erősekkét titeket, és fegyverezzen fel titeket az élet nagy konfliktusaira. A hit a kétségekkel vívott harcban növekszik, az erényesség pedig a kísértéssel szembeni ellenállás által kap erőre.” – The Youth’s Instructor, 1873. április 1.
Jézus ereje által győztesek lehetünk ma akkor is, ha a múlt héten nyomorúságos kudarcot vallottunk.

„Szenteljétek magatokat teljesen Istennek! Adjátok át neki a lelketeket, a testeteket és az elméteket, hogy az Ő akaratát tudjátok cselekedni! Engedd, hogy kihaljon belőled az önzés, a szüleid iránti engedetlenség, illetve minden hibád és megrögzött bűnöd! (…) Imádkozzatok hozzá reggel, délben és este, hogy szelíd és alázatos lelkületet, jóindulatot és ragaszkodó természetet adjon nektek! Úgy éljetek, ahogy korábban még sohasem tettétek! (…) Töltsetek minden nap időt azzal, hogy erőért imádkoztok, hogy ellene tudjatok állni a gonosznak, és minden nap győzzétek le mindaddig, amíg imádkozni és hinni egyaránt könnyű lesz.” – The Youth’s Instructor, 1856. január 1.

Éberséggel és imával a leggyengébb pontjaikat is olyan erősen őrizhetik, hogy azok a legerősebb pontjaikká válhatnak, és anélkül tudnak szembesülni a kísértésekkel, hogy azok legyőznék őket. – Gospel Workers, 109. old.

Győztesek lehetünk. Igen, teljesen és tökéletesen. Jézus meghalt, hogy megnyissa előttünk a menekülés útját, hogy legyőzhessük indulatos természetünket, minden bűnünket, minden kísértésünket, és végül vele ülhessünk asztalhoz. – Bizonyságtételek, 1. köt, 144. old.

Jézus imában megszerzett erejének köszönhetően teljes mértékben engedelmeskedett a Bibliában írottaknak, még fiatalkorában is. Mivel Isten Igéje arra utasítja az embereket, hogy jókedvűek, szeretetteljesek, segítőkészek, türelmesek és alázatosak legyenek, biztosak lehetünk benne, hogy Jézus mindig vidám, szeretetteljes, segítőkész, türelmes és alázatos volt.

Már fiatalon felfigyelt arra, hogy a legtöbb ember nem engedelmeskedik a Szentírásnak. Mások nem voltak vidámak, szeretetteljesek és segítőkészek. Gyakran panaszkodtak, büszkén viselkedtek és rágalmaztak másokat.

„Jézus már gyermekkorában is látta, hogy az emberek nem úgy élnek, ahogyan azt a Biblia előírja.” – The Youth’s Instructor, 1895. december 5.

Míg az Isten Igéjének való engedelmesség belső békét teremt, külső konfliktussal járhat. Bár mentesít minket bizonyos problémáktól, más gondokat okoz. József tisztasága például oda vezetett, hogy börtönbe vetették, Dániel három barátja pedig az égő kemencével nézett szembe. A Zsidókhoz írt levél 11. része tele van ilyen hősökről szóló beszámolókkal.
Jézus felülmúlta a hit minden más hősét.

„Tanulmányozta a Bibliát, és követte azokat az egyszerű szokásokat és tetteket, amelyekre Isten Szava vezette. Amikor az emberek hibát véltek felfedezni benne, amiért olyan alázatos és egyszerű volt, felhívta a figyelmüket Isten szavára. (…) Jézus tudta, hogy ha engedelmeskedik Isten Szavának, nem talál békét és nyugalmat az otthoni környezetében.” – The Youth’s Instructor, 1895. december 5.

A zsidók gyűlölték a római katonákat és a vámszedőket, és nem voltak hajlandók bármiféle kapcsolatba lépni a samaritánusokkal. De Jézus a Bibliát követte, így mindenkivel barátságos volt.
A rabbik azt tanították, hogy létfontosságú engedelmeskedni a szabályaiknak. Azt állították, hogy bizonyos dolgok nagyon fontosak, ilyen volt például a szertartásos kézmosás. Az ifjú Jézus egyszerűen figyelmen kívül hagyta ezeket a szabályokat. Amikor a zsidó vezetők megpróbálták rávenni arra, hogy kövesse az ember alkotta hagyományokat, Jézus megkérdezte tőlük, hogy a Biblia melyik részén találhatók azok.
A rabbik tudták, hogy a Szentírás alapján nincs hatalmuk arra, hogy a hagyományaik követésére kényszerítsék Jézust. Megpróbálták tehát meggyőzni arról, hogy a hagyomány, amelyet „szóbeli Tórának” neveztek, még a Bibliánál is fontosabb. De amikor Jézus rámutatott arra, hogy Isten parancsolatai több tiszteletet érdemelnek, mint az emberek véleménye, dühösek lettek.

„Haragudtak rá amiatt, hogy nem tett erőszakot a lelkiismeretén azért, hogy engedelmeskedjen a parancsaiknak. Mivel nem sikerült elérniük, hogy szentnek tekintse az emberi hagyományokat, [a rabbik] felkeresték Máriát és Józsefet azzal, hogy Jézus rossz útra tért. Jézus tudta, mit jelent, ha családjának egy része ellene fordul a hite miatt. Szerette a békét, vágyott családtagjai szeretetére és bizalmára, de tudta, milyen az, amikor megvonják Tőle a szeretetüket.” – The Youth’s Instructor, 1895. december 5.

A mostohatestvérei azzal vádolták, hogy volt egy „szentebb vagyok nálad” hozzáállása, amikor kapcsolatba lépett az emberekkel. Büszkeséggel vádolták, és azzal, hogy a tanítók fölé helyezi magát. De Jézus továbbra is alávetette magát a Bibliának, és bár igazságtalanul vádolták, továbbra is vidám, szeretetteljes, segítőkész, türelmes és alázatos maradt.
Évekkel később a tanítványai megmutatták, hogy megtanulták ezt a leckét Jézustól. Amikor dönteniük kellett a között, hogy Isten utasításait kövessék vagy az emberek támasztotta követelményeket, azt mondták:

ApCsel 5:29 „Istennek kell inkább engedni, hogy nem az embereknek.”

Jézus gyermekkorának nagy részét Názáretben töltötte. Ott élt kb. 30 éves koráig. József legalább hétgyermekes családjának tagja volt. Jézussal együtt öt fia és legalább két lánya volt. Az emberek még azután is asztalosként gondoltak Jézusra, hogy főállású orvos-misszionárius lett. Testvérei pedig továbbra is „kisöccsükként” kezelték.

Mk 6:3 „Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is?”

Ezek voltak a názáretiek megjegyzései, amikor szolgálatának elkezdése után először ellátogatott hozzájuk. Tanításait és csodáit jól ismerték. József meghalt, de Jézus édesanyja és a testvérei izgatottan várták, hogy találkozzanak vele. Az egész város kíváncsi volt rá, és elmentek a zsinagógába, hogy láthassák.

„Bár szolgálatának kezdete óta nem volt velük, a rokonai tudták, mi történt azóta vele. Amikor újra megjelent közöttük, érdeklődésük és várakozásuk a legmagasabb fokra hágott. Itt voltak azok az ismerős alakok, arcok, akiket gyermekkora óta ismert. Itt voltak anyja és testvérei, s minden szem rászegeződött, amikor szombatnapon belépett a zsinagógába, és elfoglalta helyét a hívők között.” – Jézus élete, 236. old.

Aznap megkérték, hogy olvasson a Szentírásból. Amikor átadták neki Ézsaiás próféta tekercsét, felolvasott egy próféciát magáról.

Lk 4:18 „Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat.”

Ezután visszaadta a tekercset a kísérőjének, és leült prédikálni.

Lk 4:20 „És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.”

Amikor Jézus magyarázni kezdte a felolvasott igeszakaszt, az emberek csodálkoztak.

Lk 4:22 „És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, amelyek szájából származtak.”

A tömeg figyelmesen hallgatta mindaddig, amíg alkalmazni nem kezdte az olvasottakat a hallgatókra.

Lk 4:21 „Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.”

A hallgatók nem akarták, hogy Jézus tükörként használja a Bibliát arra, hogy szembesítse őket a hibáikkal. Nem akarták azt gondolni, hogy vakok, elnyomják őket és rabságban vannak. Megszokták, hogy olyan szombati prédikációkat halljanak, amelyek hízelgők rájuk nézve, és mások bűnei felett mondanak ítéletet. Jobban szerettek büszkeséggel és önelégültséggel távozni a zsinagógából. Azon a napon a haragjuk gyorsan Jézus megölésének tervébe torkollt.
Mi is megsértődünk, amikor Jézus világosan beszél hozzánk a Biblián keresztül, és ránk vonatkoztatja az igazságot? Dühösek vagyunk, amikor Isten Igéje leleplezi a bűneinket? Kérjük meg az Urat arra, hogy adjon alázatos lelkületet nekünk, és segítsen elfogadnunk mindazokat az igazságokat, amelyekre olyan nagy szükségünk van!

További tanulmányozásra: Jézus élete, "Avagy nem a József fia-é ez?" c. fejezet

Az AVR számos olyan országban hallgatható, ahol nincs vallásszabadság. A keresztények gyakran nagy üldözéseket szenvednek el ezeken a területeken a hitük miatt. Az egyik ilyen helyen – amely az érintettek biztonsága érdekében névtelen marad – nyoma sem volt a kereszténységnek, és a kormány azt akarta, hogy ez így is maradjon. Egy elszigetelt területről van szó, ahol különböző animista és ősi vallásokat követő törzsek élnek. Akik engedély nélkül próbált meg bejutni oda, azt agyonlőtték. Az útlezárások és a különleges engedélyek szükségessége ellenére az AVR tájékoztatást kapott arról, hogy sokan hallgatják ott az AVR műsorait. A rádióhullámok „átugrottak” a katonákon, a rendőrségen, az útlezárásokon és minden arra irányuló törekvésen, hogy megőrizzék ezeket az embereket a külvilágból érkező „szennytől”, beleértve a kereszténység befolyásától is. Ez már önmagában is ok az örömre, de ennél többről szól a történet. Később az AVR megbízható jelentést kapott egy férfitól, aki járt az említett területen. Elmesélte, hogy az egyik faluban, amelyet meglátogatott, annak vezetője a következő tapasztalatot osztotta meg vele: Egyik nap megjelent egy idegen a faluban. Magas, erős testalkatú férfi volt, és erős fény vette körül. Az idegen a törzsfőnököt kereste. Amikor előjött, az idegen egy rádiót adott neki, és megmutatta, hogyan kell használni. Ezután elmondta, hogy van egy nagyon fontos rádióadás, amelyet a törzs többi tagjaival együtt kell hallgatniuk. Az AVR-ról volt szó. Az idegen megmutatta a törzsfőnöknek, hogy hol találja a megfelelő rádiófrekvenciákat. Mihelyt a falu lakossága összegyűlt, hogy lássák a rádiót, észrevették, hogy az idegen eltűnt. Körülnéztek, többen a keresésére indultak, de sehol sem találták. A férfi, aki elmesélte a történetet, azt is elmondta, hogy ellátogatott egy másik faluba, ahol annak vezetője ugyanerről a tapasztalatról számolt be, noha a két falu lakói nem érintkeztek egymással. De ez még nem minden. Összesen hat falu vezére mesélte el ugyanezt a történetet, bár nem tudtak arról, hogy az más falvakban is megtörtént. A férfi, aki felvette a kapcsolatot ezekkel az emberekkel, elmondta, hogy látta, ahogyan a különböző falvak lakói összegyűltek a rádió körül, és figyelmesen hallgatták az adást. Arról is beszámolt, hogy ezek az emberek hűséges keresztények lettek, akik megünneplik a szombatot. A környék AVR producere így vallott erről: „Azt kell hinnem, hogy egyenesen az angyalok gondoskodnak ezekről az emberekről.”

Nézd meg az AVR ajándékkatalógust, hogy információhoz juss olyan projektekről, amelyeket barátaiddal együtt támogatni tudnátok! Keresd fel az awr.org webhelyet, majd kattints először a Támogatás, azután az Ajándékkatalógus fülre.
• 10 dollár – Biblia az AVR egy hallgatója számára
• 40 dollár – egy napelemmel működő Godpod
• Bármilyen mennyiségű támogatás hozzájárul ahhoz, hogy az evangélium üzenete eljusson a világ legtávolibb és legkevésbé megközelíthetőbb pontjaira.

Ha szeretnél többet megtudni az Adventista Világrádióról (AVR), vagy arról, hogyan segíthetsz Isten Igéjének rádióadásokon keresztül történő terjesztésében, látogass el az awr.org  oldalra, vagy hívd a következő telefonszámot: 1-301-680-6304.

Ezernyolcszáznyolcvanegy január 1-ének szép reggelén boldog új évet kívánok a bibliai tanítók gyermekeinek és ifjúságának! Az óév (…) mögöttünk van annak minden terhével, és elérkezett az új év a maga kilátásaival, reményeivel és feladataival. Kedves ifjú olvasóim, ugye, megálltok az 1881-es év küszöbén, és elgondolkodtok azon, hogy milyen feljegyzések készültek a mennyben az elmúlt évetekről? Az elmúlt év feljegyzéseit, legyenek azok jók vagy rosszak, nem lehet megváltoztatni. Ha úgy érzed, hogy az elmúlt évben kudarcot vallottál, akkor rengeteg okod van az Úr iránti hálára, amiért nem zárult le számodra a próbaidő az óévvel együtt! Egy újabb év nyitja meg előtted tiszta, íratlan lapjait. A feljegyzést készítő angyal készen áll az írásra. A cselekedeteid fogják meghatározni, mit fog nyomon követni az életedben. A jövőbeli életedet egyaránt teheted jóvá és rosszá, de legyél óvatos, mert ez fogja meghatározni, hogy boldog lesz-e az új év, amelybe épp most lépsz. Hatalmadban áll, hogy boldoggá tedd azt úgy önmagad, mint a körülötted élők számára. Ha Istenhez kapcsolódsz, akkor napsugarakat lophatsz családod körébe azáltal, hogy figyelembe veszed mások kényelmét, elhárítod az elégedetlenség lelkületét, vidám, udvarias és engedelmes leszel. Olyan utat is követhetsz, amely árnyékot vet mindazoknak a szívére, akik szerettek téged, vigyáztak rád és kisgyermekkorodtól fogva gondoskodtak rólad. Felteszik-e maguknak a fiatalok azt a kérdést, hogy áldást jelentenek-e a szüleik számára vagy viselkedésükkel az aggodalom és az átok forrását jelentik? Nagyon elégedettek lennének, ha tudnák, hogy igyekszel kötelességtudó és kedves lenni, de semmi sem adhat akkora örömöt nekik az új évben, mint az a tudat, hogy ajándékodnak tekinted Jézust, és mindennapi imád ez: „Atyám, légy te ifjúságom vezére!” Kezdd hát az új évet azzal, hogy átadod magad Istennek, ha még nem tetted meg! Minden nap, amit az Ő szolgálatában töltesz, áldást fog jelenteni úgy neked, mint azoknak, akikkel kapcsolatba kerülsz. Az Úr angyalai alig várják, hogy megmutassák neked az élet ösvényét. A barátaid igyekeznek eltéríteni téged az önző örömök és a bűn útjáról. Talán még most is válaszúton vagy. Kérlek, állj meg, és gondolkozz! Az egyik oldalon az élet, a másikon pedig a halál vár. Olvastam egyszer egy idős emberről, aki az óév határán állt, felnézett az ablakából a csillagoktól ragyogó kék égre, majd a hófehér és hideg földre, és azt gondolta, hogy egyetlen emberi szív sem lehet az övéhez hasonlóan reménytelen és boldogtalan. Maga előtt látta a nyitott sírt, mögötte pedig egész elvesztegetett életének bűneit és fájdalmait. A saját maga választotta utat követte a boldogsághoz, mégsem talált meg azt. Teste a végét járta, lelkét pedig lelkiismeret- furdalás gyötörte. Fiatalkora napjainak emléke rosszalló kísértetként tért vissza hozzá, és újra látni vélte magát azon a ponton, ahol a két út találkozott: az egyik a béke mennyei otthonába, a másik a sötétségbe és a kétségbeesésbe vezetett. Látta és érezte félelmetes tévedésének súlyát, amikor a sötét utat választotta, és követte Sátánt, pedig Isten angyalai arra vártak, hogy megmutassák neki a világosság útját. Egész élete egy nagy kudarc volt. A bánat és a csalódottság súlya alatt így kiáltott: „Ó, Atyám, add vissza a fiatalságom napjait! Hadd álljak még egyszer válaszúton, hogy a világosság ösvényét választhassam!” De senki sem válaszolt neki. Visszagondolt a társaira, akik a jobbik utat választották, és azt kívánta, bárcsak velük tartott volna. Azt gondolta, hogy jobb lett volna, ha még csecsemőkorában meghal, minthogy elpazarolja az életét. Keserű lelkiismeret-furdalásban és könnyek között hajtott térdet: „Ó, bárcsak visszakaphatnám ifjúságom napjait! Bárcsak újra érezhetném az angyal kezének érintését, aki a béke és a szentség útján akart vezetni!”
Tényleg visszatért a fiatalsága, mivel mindaz, amit látott, mondott és érzett, csak profetikus álma volt annak, aki évekkel korábban még fiatal volt, de hamar megöregedett a bűnben. A világban élők szomorúságában és fáradtságában eltöltött óra után látta, hogy milyen lelkifurdalást és csalódottságot okoz minden alkalom, amikor eltávolodik az Úrtól, és örömmel ébredt rá arra, hogy még van ideje a béke, a boldogság és a menny útját választani.
Remélem, hogy a fiatalok, akik ezeket a sorokat olvassák, elgondolkodnak a múlton, a jelenen és a jövőn. Döntsd el még most, az új év kezdetén, hogy a feddhetetlenség útját fogod választani, hogy komoly és igazlelkű leszel, és nem fog tévedésnek bizonyulni az életed! Haladj előre a mennyei angyalok vezetésével, legyél bátor, hadd ragyogjon a fényed, és legyenek igazak rád az ihletett szavak: „Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt.” Hallgass az apostol szavaira, amelyek annyi év után is hallhatók: „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!” 1Kor 16:13.

Azok az emberek, akik a hamisság és a gonoszság ellen harcolnak, igaznak és nemesnek fognak találtatni. Ők azok, akik a végsőkig harcolnak. Boldog új évet kívánok, kedves fiatal harcosok!
– The Youth’s Instructor, 1881. január 5.

Döntsd el még most, az új év kezdetén, hogy a feddhetetlenség útját fogod választani!

Természetes dolognak számít, hogy egy tengeri állat vastag zsírréteggel rendelkezzék, mivel az megvédi az óceánban található hideg víztől. Igen, természetes dolog – a tengeri vidra kivételével. Vajon elfelejtett volna valamit Isten, amikor őt tervezte? Egyáltalán nem. A tengeri vidra is rendelkezik valamivel, amely az összes többi állatnál különlegesebbé teszi.

Nem véletlenül adott a Teremtő vastag szőrt neki. A kutatók felfedezték, hogy a tengeri vidra testét négyzetcentiméterenként negyedmillió vagy esetenként egymillió szőrszál borítja! Ez a vastag szőrzet két rétegből áll. A hosszú, vízálló „védőszőrszálak” külső rétege a közvetlenül a bőr mellett elhelyezkedő, rövidebb szőrszálakat védi, amelyek így teljesen szárazak maradnak. A védőszőrszálak vízálló képessége attól függ, mennyire tiszta az állat. De hogyan érheti el a tengeri vidra, hogy minden testrésze megtisztuljon? A Teremtő laza bőrrel és szokatlanul rugalmas csontvázzal ajándékozta meg, és ez szintén nem véletlen. Így testük minden centiméterét elérik, és akadálymentesen tudnak tisztálkodni. Mivel nagyon kevés szőrük hullik ki egyszerre, a vastag szőrzet egész évben kitart. Így melegen tudják tartani magukat. Ennek köszönhetően képesek egész életüket az óceánban tölteni. A tengeri vidra elég tömzsi testalkattal rendelkezik, és a hideg élőhely miatt súlya egynegyedének megfelelő mennyiségű táplálékot kell elfogyasztania minden nap. A Teremtő tehát nem véletlenül ajándékozta meg azzal a képességgel, hogy eszközöket használjon az élelemszerzéshez. Például kis köveket vagy más tárgyakat használ a kagylók szikláról való leválasztására. Ezután ugyanazzal az eszközzel nyitja fel a kagylót, mert csak így tud hozzáférni a benne rejlő finomsághoz. Időnként visszatartja néhány percig a lélegzetét, és az óceán mélyére merül – általában kb. 30 méterre –, hogy tengeri sünt, puhatestűeket, rákféléket és más halakat szerezzen. Érzékeny bajuszát és mellső mancsait használja a zsákmány megtalálásához és elfogásához. Az ételt a mellkasán keresztben elhelyezkedő tasakba teszi, és miután a felszínre emelkedik, elkezd lebegni a hátán, belenyúl a „táskájába”, és majszolni kezdi a frissen szerzett finomságokat. Íme, két további, a Teremtő kigondolta, nem véletlen tervezés: Először is amellett, hogy a vizet a táplálékból nyeri, a tengeri vidra időnként sós vizet iszik. Ezután méretes veséi segítségével kiszűri az édesvizet a tengervízből, és gond nélkül engedi útjára a koncentrált vizeletet. Másodszor, a tengeri vidra nem épít semmiféle odút magának. Egyenesen a vízben él. Talán ezért szunyókál háton fekve és a víz felszínén lebegve. De mi tartja vissza ezt a lebegő szőrlabdát attól, hogy alvás közben messzire sodródjon? Íme, egy másik nem véletlen ösztönt programozott beléjük a Tervező: A tengeri vidra moszatot vagy hínárt teker maga köré – ezt használja horgonyként arra, hogy egy helyben maradjon alvás közben. A vidra-anya is ugyanezt teszi a kicsinyével: hínárba „csomagolja”, amíg táplálékot keres. A vidra-baba így kényelemben és biztonságban lehet. Anyja olykor órákon át simogatja csemetéjét, így ápolja a szőrzetét. Az utódjáról való gyengéd gondoskodás olyan, mint magának a Teremtőnek a gondoskodása, amelyet olyankor gyakorol, amikor gyermekeiként védelemre, sőt korlátozásra van szükségünk. Hála azért, hogy a velünk való szerető törődése azután sem ér véget, hogy felnőttünk, és azt hisszük, hogy mindent tudunk. Mindig szeretettel figyel, és készen áll arra, hogy segítsen nekünk.