Isten, ki teremté A mennyet s a földet, Szava mindefelé Támaszta életet. /:Hat napon dolgát végezé:/ S hetediket megszentelé.
Megáldá e napot És szentnek avatá. Hogy a hétköznapi Munka ne zavarná. /:Az egész földnek adta ezt:/ Még a bűnbeesés előtt.
Isten, ki Sinairól Dörgés, villámok közt, Tízparancsot rendelt, Írva s jelentve ezt. /:Szavát szombat-pihenésre:/ Szigorúan kőbe véste.
Midőn Isten, Fiát Mennyből hozzánk küldé, Ez Atyja parancsát Itt nagyra emelé. /:Egy törvényét sem törlé el:/ Sőt pecsétjével látta el.
Nem halt Üdvözítőnk, Hogy törvényét döntse. Inkább, hogy követnénk, S éltünket megmentse. /:Minden szombaton pihenőt:/ Tartott, hogy hűn kövessük Őt.