Óh áldott szombatnap Urunknak napja, Szívünk már távolból Üdvödet kapja. Hajnalod pirkadását hogyha látom, Érzem jön áldás, élet s boldogságom.
Refrén
/:Üdv, üdv:/ Megváltónknak, Ki minekünk adá a szent szombatot!
Hajlékom szűk lett már, sietek vágyva, Isten gyermekivel Isten házába. Ott angyali karok dicséneke szól, Az ég felé sok szívnek oltáriról.
Itt üzeni meg a béke Királya, Miként lett szívünk A bűntől megváltva. Lélek szele zug és feltámad a holt, És érzi a békét, mely Jézusé volt.
Óh szombat, előíze ezen másnak, Édenbeli nyugnapnak, A csodásnak. Ha majd honvágyam az Úr csillapítja, Égi örömének lelkem vidítja!