Utánam! Krisztus így kiált, Keresztények, mindnyájan. Ki-ki tagadja meg magát És lábaim nyomában. Engem követve lépjetek, Felvéve gúnyt és keresztet.
Világosságtok én vagyok, Szent életemmel néktek. Sötétben az nem tántorog, Ki hozzám jött, s enyém lett. Én út vagyok, tekints reám, Hogyan kell járnod igazán.
Szívem szeret s alázatos, Lelkem telt szelídséggel. A gyöngét hordozom úgy most, Mint mindig, gyöngédséggel. Énbennem minden indulat Isten iránti hódolat.