Ím szétáradott már a hajnali pír, Dicső felkelőben a nap. A sugár a hegyeknek ormira ér, S bearanyozza azokat. De a mélységekben még sok a homály, Barlangokban honol az éj, Szegény ittlakóknak nem jut napsugár, Ide be nem jut a napfény.
Menjünk eme helyeknek ajtaihoz, S kiáltsuk hangosan nekik: "Ébredjetek, alvástok rosszat okoz, Hidegben megdermedtek itt! Gyorsan jőjjetek, kivül szép az idő, A nap oly kedvesen ragyog. Zordon kebleteknek az oly üdítő, Lelketek melegedni fog!
Jertek, a szeretet hív, értetek jött, Kik nem tudjátok, mi az üdv. Halljátok meg a hírt és nézzétek Őt, Mit mondanak a hirnökök? Krisztus értetek halt meg s bűnötöket Lemossa vére teljesen. Íme általa mostan a szívetek, Békét talál oly üdvösen.