Feltámadunk, van öröklét, A füvektől, fáktól tudom. Elenyészik a földi lét, De mi sem áll meg félúton. A rózsa bokra megnyílik, Létünk tart csupán a sírig? Nem ejt meg hulló könnyetek, Hiszem az örökéletet.
Feltámadunk, van öröklét! Ez éltem vezércsillaga. A hívő behunyja szemét, Míg végre Megváltónk szava, A koporsókat megnyitja, Az alvókat feltámasztja. Múlandó én nem lehetek, Hiszem az örökéletet.
Feltámadunk, van öröklét, Mert te is ott élsz, Jézusom. Ezen legszebb reménységet Szent Igédből jól tudhatom. Ezt soha el nem felejtem, És teljes szivemből hiszem. Nem hullatok már könnyeket, Hiszem az örökéletet.