Még mindig sötétség honol A föld kerekségén közel s távol. Sátán még tartja sötét uralmát, S a bárgyú szív bálványokat imád.
A pogány szív hogy vágyódik, A mór mély fájdalmában meghajlik. Kiáltás hallatszik a távolból: Szabadítsatok ki a homályból!
Engedd Uram, hogy a puszta, S a sivataghely viruljon újra! S hogy igazságodnak fényes napja, Az egész világot beragyogja!