Nyárhoz hasonlít életünk, Fény és árnnyal tele. Mely gyorsan fut, rohan velünk, Mint a vihar szele.
Refrén
Ó milyen gyors az idő, Ó a vég hamar jő. Ami este hervadt lett, Az reggel még zöldellett.
Mégis az élet bár rövid, A magvetés szaka, A kegyelemidő itt van, És azután soha.
Ébredj azért korán, ne késs, A munkát felvegyed! Mert jő az éj sötét!
Boldog az, aki e napon Buzgón vet idelent. Mert majd arat ott gazdagon, S halála üdv leend.