Sziklahasadékba rejtve, bizton a vihar ellen, Csendben, boldogan és békén lelkem immár megpihen. Sziklahasadék nyújt békét, még zajongó tengeren, Borzalmas örvények felett lelkem nyugodtan pihen.
Soká, soká tévelyegtem a háborgó tengeren, Sajkámat bár kikötöttem, jaj, a part volt kietlen. De most végre megtaláltam a nyugalom révpartját, Erős kőszál árnyékában amely örök békét ad.