Uram, ki a vakok szemét Meggyógyítod vala, Meg a guttaütött kezét, /:Amely már elhala.:/
Tamásnak is, ki kétkedett, Adtál eléje jelt, Ki szóltál, s negyednapos /:Halott életre kelt.:/
Ó Te ma is gyógyítni tudsz Világtalan szemet, A lelki vak, a kétkedő /:Szólsz, s látóvá lehet.:/
Csak szólj Uram, s a lelki holt Mind, mind életre jön, Meglesz a nagy feltámadás, /:Lesz élet és öröm.:/