Gyakran oly göröngyös útunk, Melyen célunkhoz haladunk, Ha gondok nehezednek ránk, S lelkünket mint teher nyomják.
Refrén
/:Hadd forduljak Kőszálamhoz, Az én örökös mentsváramhoz!:/
A napok gyakran hosszúak, És lábaink oly fáradtak! Midőn nehéz minden léptünk, S munkánk fáradtan végezzük.
Hogyha baj és bánat kínoz, Hadd forduljak kőszálamhoz! Míg járom a sötét völgyet, S útam meredeken vezet.