A végső ítéleten túl, Túl a lét tengerén, Van egy ékes, egy szép város, Mely után folyton vágyom én!
Refrén
Ha az Úr arcát nézhetem, A napfényre nincs szükségem. E fény ontsa rám sugarát, Végig az örökléten át, A végső ítéleten túl.
Ott lakik az én Királyom, Pompától övezve. És én is oda költözöm, S Vele lakozom örökre.
A végső ítéleten túl, Többé nincs fájdalom. Gond, gyötrelem és halál helyett Örök béke és nyugalom.
A végső ítéleten túl, Újra egyesülünk. Barátink s szeretteinkkel, S mindörökké együtt leszünk!