Az egek beszélik és nyilván hirdetik az Úrnak erejit. Az ég mennyezeti szépen kijelenti kezének munkáit. A napok egymásnak tudományt mutatnak az Ő bölcsességéről, egy éj a más éjnek beszél az Istennek Ő nagy dicsőségéről!
Nincs szó, sem tartomány, holott e tudomány nem prédikáltatnék; Mindenfelé mégyen e földkerekségen beszédük ezeknek. Írásuk kimégyen mind e világ végén, holott a fényes napnak hajlékot az Isten helyeztetett szépen Ő lakó szállásának.
Melyben mint vőlegény, reggel felkél szépen, ő ágyasházából és ugyan örvendez, mint az erős vitéz, ha futásra indul. Az égnek egy végén felkél és elmégyen gyorsan a más végére; Sehol semmi nincsen Ő hévsége ellen, ki magát elrejthesse.
Az Isten törvénye tiszta, ő beszéde lelkeket megtérít; Hűség bizonysága, kisdedeket abba' bölcsességre tanít. Ő parancsolati, igazak mondási, mik szívet vigasztalnak, minden ő törvényi, tiszták szent beszédi, szemet világosítnak.
Az Isten félelme tiszta, mindörökké megmarad és megáll. Az ő ítélete igaz mindenekbe', Teljes nagy jósággal. Aranynál, ezüstnél és drágaköveknél, sokkal becsületesebb; Ő szerelmessége és gyönyörűsége a méznél is édesebb.
Aki szolgál néked, tanul, Uram, tőled nagy jó tanulságot. És ha azt megtartja, jól lészen ő dolga, mert veszen jutalmat. Ki tudná bűninek, számát esetinek és ki gondolhatná meg? Én sok bűneimet, titkos vétkeimet, Uram, nékem bocsásd meg!
Szolgádat őrizd meg, kevélységtől tartsd meg: Ne essék e bűnbe és én tiszta lészek, semmi bűnt nem tészek, járván te kedvedbe'. Szájamnak szólása, szívem gondolatja kedves legyen tenéked! Adjad, ó! én Uram, Kősziklám, megváltóm, hogy ne vétsek ellened!