Mily hatalmas vagy, égi Atyám! Ezt harsogja a föld s az ég. Végtelen nagy jóságod iránt közömbös hogy is maradnék? Életem legnemesebb célja, hogy megismerjem szerelmed és hálás szívvel zengjem mindig, hogy rám is ontád kegyelmed.
Ki hozott létre hatalmával, ha nem az én jó Istenem? Ki tartott meg nagy jóságával, ha nem az égi kegyelem? Ő adott nékem égi békét és Lelke által új erőt; S mert annyi jóval ellát engem, hálával dicsőítem Őt!
Én lelkem, tekints fel az égre: Ott él, ki téged alkotott! Kegyelme által öröklétre Ő készít néked hajlékot. Ott vár az örök égi béke, mit Isten néked készített, mert szenvedése által Jézus már megszerezte üdvödet!
Ó! nézzed illő tisztelettel az Ő nagy, örök jóságát; Kövessed mindig bízó hittel az utat, melyet eléd tárt! Szívedbe vésve szent igéjét, kövessed híven Mestered: Szeressed minden teremtményét, Őt szeresd mindenek felett!
Szívemnek parancs szent óhaja: Legyek mint Ő, tökéletes; Míg törvénye az éltem célja, bennem az Ő képmása lesz. Szerelme tüze ég szívemben és megvéd minden utamon. Ő erős pajzs a Sátán ellen, kísértés ellen oltalom!
A szerelmedre, jóságodra hadd emlékezzem szüntelen; Ez késztet engem szépre, jóra, s hogy éltem néked szenteljem; Ez vigaszom a fájdalomban, s vezet, ha áldás, öröm ér; Ez győzi le az én szívemben a végső percnek félelmét.