A mi szívünk csak Tehozzád, Jézus, Isten Báránya, óhajtozik, híveidnek drága fényes aranya, mert halálunk megrontója, örök életnek adója vagy egyedül, Krisztusunk, üdvözítő Jézusunk.
Csudálkozván nézi elménk Atyádnak nagy szerelmét, álmélkodván is szemléli hozzánk való jó kedvét, melyet abban megmutatott, hogy minékünk Téged adott; Azért, édes Krisztusunk, vagy szerelmes Jézusunk.
Szegény bűnös embereknek üdvösséges reménye, benned hívőknek öröme, boldogsága, szépsége: Jövel, jövel hozzánk, kérünk, mindenkoron légy mivélünk, mert csak Te vagy Krisztusunk és kegyelmes Jézusunk.
Reád bízzuk mi magunkat itt ez árnyék világon, üdvözítő szerelmedből könyörülj fiaidon. Légy vezérünk, oltalmazónk, kegyes mesterünk, tanítónk, Édes Atyánk, Krisztusunk, gondviselő Jézusunk.
Nincsen nékünk itt e földön maradandó városunk, hanem repeső elmével jövendőt óhajtozunk; Ott sok ezer angyalokkal, téged áldunk szent Atyáddal: Méltó vagy, ó! Krisztusunk, erre, édes Jézusunk.
Hozzád hajtjuk csak fejünket, ó! mi édes Megváltónk, koporsónkba, ha beszállunk, ott is lesz gyámolítónk. Benned édesen aluszunk, eljöveteledig nyugszunk és örökké, Krisztusunk, véled élünk, Jézusunk.
Zörgetőknek megnyittatik kegyelemnek ajtaja; Megígérte az Úr Jézus, hogy kérésünk megadja. Jövel, Jézus és ne késsél, már mellőlünk el ne térjél: Üdvözíts, ó! Krisztusunk, mi kegyelmes Jézusunk!