Most búcsút mondok néked, te csalfa, rossz világ! Bár csábít léha élet, a kétes boldogság. A mennyben vágyom élni, a szívem odaszáll: És ott a fény honában majd örökségem vár!
Ó! Jézus Krisztus, rejtsd el Tebenned éltemet, mert ezer tövis bántja és tépi szívemet! De fájdalmaim árját Te megrövidíted, s én dicsőítlek Téged, mint boldog gyermeked.
A szívem templomában ott dzíszlok szent neved és békét ad a szívnek megváltó kereszted. Ó! világítsd az utam, hogy el ne tévedjek, s ha megfutottam pályám, majd véled élhessek.
Ó! rejtsd el kegyelemből én árva lelkemet, hogy egykor én is lássam nagy dicsőségedet. Mert boldog az, ki végül Tenálad kopogtat, s még boldogabb, ki véled mindvégig megmarad!
Ó! mindenható Isten, Te óvjad lelkemet; S az élet szent könyvébe Írjad be nevemet. Az örök élet kincse, ó, hadd legyen enyém, hogy dicsőséged zengjem majd mindörökre én.