Jöjj be, ó! jöjj be, szívem nyitva áll, hallom a hangod, drága Üdvkirály! Száll már az éjjel, vihar közeleg, rád várok, Jézus, védd meg lelkemet!
Szívemnek háza, nézd, milyen komor, benne csak kétség, félelem honol, asztala, ágya üres, vetetlen, így várni Téged, ó! hogy szégyellem!
Úgy várlak mégis, jöjj be, Jézusom, dísztelen szívem néked átadom. Csak Terád vár e vígasztalan hely, Szent lényed megtöltheti örömmel.
Szívemen, érzem, változtatnom kell, ó! tedd meg, Jézus, égi erőddel! És teremts rendet, amint akarod; Tedd, Uram, széppé e kis hajlékot!
Vedd át a szívem, Uram Jézusom, s méltó lesz hozzád szívbéli lakom; Eltűnik onnan bűn és félelem, ó! jöjj be, jöjj be, drága Mesterem!