Én élek! mondja Istened, hogy nem kívánom vesztedet, sőt várlak üdvösségemmel; Csak bűnös utad hagyjad el, van számodra is kegyelem, hogy örökké élj Énvelem!
E szavakat vedd eszedbe és immár ne ess kétségbe; Te itt lelsz vigaszt, kegyelmet és orvosságot szívednek, mit Isten néked megígért; Ó! boldog, ki sír bűnéért!
Óvd magad hiú ábrándtól, az elbizakodottságtól és ne mondd: akkor megtérek, ha kiélvezem a létet, hisz Isten jó, majd megbocsát és kegyelmet Ő úgyis ád.
Van kegyelem és békélés, az Isten arra mindig kész, de erre, aki úgy számít, hogy bátran tovább vétkezik, az nem kedvez a lelkének és égi jót nem remélhet.
Ó! segíts, Jézus, légy velem, adj megtérést még ma nekem, hogy megbánhassam bűnömet, míg megtartod az éltemet, hogy elkészüljek időben és megbékéljek Istenben.