Istenem, én nagy bűnös ember, szent színed elé járulok, vétkem oly mély már, mint a tenger, mentségért Hozzád fordulok. Én Istenem, én Istenem, irgalmazz kérlek énnekem.
Szívem szerint ím elkesergem gonosz és sok bűneimet: Hogy Tőled eltévelyedtem, elhagytalak, Teremtőmet. Én Istenem, én Istenem, irgalmazz kérlek énnekem.
Hallgasd meg én fohászkodásim atyai nagy szerelmedből, bocsásd meg minden rút bűneim, mentsd ki szívem ez ínségből. Én Istenem, én Istenem, irgalmazz kérlek énnekem.
Ne büntess úgy, mint érdemlettem Tőled én undok bűnömmel, mert akkor nyilván el kell vesznem: Térj hozzám hát jó kedveddel. Én Istenem, én Istenem, irgalmazz kérlek énnekem.
Csak egy szót mondj, hogy újjá légyek, mondd ezt én nékem, bűnösnek: "Megengedtem, menj el békével, meglásd, többé ne vétkezzél." Én Istenem, én Istenem, irgalmazz kérlek énnekem.
Nincs kétségem, megvigasztaltál, erősítéd én szívemet, könyörgésemben meghallgattál, érzem már szent kegyelmedet. Én Istenem, én Istenem, irgalmazz kérlek énnekem.