Ó! Te nagy szenvedő, Kit sújtott súlyos átok, Ki minden érdemed most értünk felajánlod; Kit kínzott gyötrelem, Ki halált szenvedtél, Én Uram Jézusom, légy áldva véredért.
Az, ami Téged ért és amit elviseltél, az vétkünk ára volt, mit, Uram, lefizettél. Sok súlyos bűnünket Te vitted szenvedve, Ó! isten Báránya, így jutál keresztre!
Hogy mily nagy kincs vagyunk, ó! Jézus Krisztus, néked, a szíved szívünknek már elmondotta régen. Sok szenvedés, halál volt Te osztályrészed, de Isten kegyelmét így szerzéd nékünk meg.
Nagy harcod győzelem, a holtod élet nékünk és kegyelmeddel lett a szabadság most részünk. A kereszt vigaszt nyújt és megvált szent véred, szent sebed üdvöt ad a bűnös léleknek.
Itt harc és szenvedés e földi létben részünk, sok keresztünk alatt ó! add, hogy ne csüggedjünk; És adjál türelmet, Ki értünk ontál vért, hogy hordjuk békével a gúnyt és megvetést.
Úr Jézus Krisztusunk, Te légy a segítségünk, ha eljő végnapunk, hogy haláloddal győzzünk! Szent kötelékeddel ó! kötözz meg minket, hogy megfeszíthessük mi bűnös testünket.
Sok kínod, gyötrelmed a sebeinkre balzsam és halálodban is csak béke, vigasz, s ír van. Úr Jézus Krisztusunk, Te segíts mindenben, hogy kereszthalálod ne hiába legyen.