Egy kisbárányt ismerek, egy szavamra se figyelt! Kerge ösvényekre tért, bánva, segítséget kért!
Refrén
Én! Én! Én! Én tévelyedtem el. Én! Én! Én! Kit Jézus szüntelen hőn szeretett! Megkeresett, hívott, s visszavezérelt.
Egy báránykát ismerek, nincs perc nyugta szegénynek. Beakadt tövisekbe, csupa seb szegény teste!
Egy báránykát ismerek, elnyelték messzeségek. Farkas lelet a nyomára, veszélyben volt bundája!
Egy báránykát ismerek, kit a Pásztor keresett. Tövisek közt találta s vette sebzett karjára!
Az a bárány én vagyok. a jó Pásztor Jézusom. Többé el nem csellengek, és szófogadó leszek!
Refrén
Én! Én! Én! Szavára hallgatok! Én! Én! Én! El nem csatangolok! Örvendek, hogy örvendek, hogy hívott, s visszafogadott!