A lenyugvó nap imádságra ihlet, és nem rettegtet az éj. A vágyteli szív mindjárt megnyugvást lel, a hit biztat, hogy "Ne félj!" Az ég csillagtengerén át hitszemünk a mennyekbe lát, s álmunk így szép, hisz csak pillanat még és látjuk a szép hazát!
Ott feledés vár minden sóhajunkra, és észbe sem jut mi fájt! De fennmarad majd, hogy az üdvünk Ura, a jöttünkre mennyit várt! Mély álmunkból Megváltónk költ s már nem köt a bűnnel telt Föld! A szép, örök nap imádságra ihlet, s a menny békéje betölt!