Az est halk árnya hull, a hívő leborul, És kéri: "Jézus, hű Urunk, légy Te az oltalmunk!"
Az égi trónodról, hol éj sosem honol, a kérubok közt hallgass meg, és tartsd rajtunk szemed!
A hangunk gyenge bár, de visszhangra talál, és csillagoknál kedvesebb, egy gyönge szó Neked.
Az esti csönd betölt, és titkon zsoltárt költ. Ha Jézus Neve benne van, Őt látjuk álmunkban!
Ő lesz a reggelünk, hisz Vele ébredünk, s a vég nélküli reggelen ott is Ő lesz jelen.