Édenből jön az Úr nyugalomnapja. Ott kaptuk Tőle a szép szombatot. A szeretet az, mi ajándékozta, mint teremtésnek emlékoszlopot!
Refrén
Dicsőség Néked, ó, teremtő Isten, szombatodnak szent nyugalmáért! Még hogyha vádolnak is minket itt lenn, jön egy szombat, s látjuk, mindent megért!
A szombat alkony lágy szárnyain jön el, de mozdíthatlan, mint a sziklaszál! Míg homlokunk s lényünk szent lesz e jellel, emlékezünk, s tudjuk: Teremtőnk vár!
Nem mondhatunk le a szent szombatnapról, mert egyedül csak ez megáldott nap. Nem engedett az Úr a Tízparancsból: e nap az új földön Szombat marad!