Szent néped, Mesterem, e földön örömem. E néphez kötöm sorsomat, tied lett véreden!
A házad, Istenem, én szívből szeretem. Ez valóságos otthonom, és szent örökségem.
Népedért s házadért, amit csak Igéd kért, Jó szívvel odaáldozom jövendő javakért.
Most várok egy napot, És erről Igéd szólt: "Az áldott Sion dicső lesz, Oly szép, mint hajdan volt!"