Egy álomszép hon csillog fenn: az eljövendő lakhelyem! Az Úr oly szépnek készíti, hogy elme föl nem érheti!
Refrén
Ó, szent honom! Ó, szent honom! Szép tájad egykor láthatom! Állok a Kristály tengeren, és Azt dicsérem, éneklem, Ki annyi szépet készített, hogy föl nem éri képzelet!
Az Úrral együtt lépek be, már int, hogy jöjjek, Szent keze. Ó, amit akkor szemem lát, megér itt minden lemondást!
Mily nemes dallam zeng felém a vágyva vágyott hon ölén! A virághímes szép határt az életfolyó szeli át.
A szív repesve felkiált, hisz ámulat, mit szemem lát. És Jézus ekkor rám tekint: az Életfához jönni int.