Az Úr oly közel, hogy már hallom az életvíz csobogását. Az életnek fája is várja már századok bús vándorát! Ó, űzd el, Úr Jézus, A végső éj borzalmait Vesd tengernek mélyébe néped Oly keserű sóhajait!
Az Úr oly közel, hogy az angyalok bontják már szárnyaikat. A Szent Város fénye is ihlet már ünnepi himnuszokat. A végső nagy hívást e szeretet árassza el, Ó, Jézus, tedd kedvessé mindazt, mit néped most ajánlott fel!
Az Úr oly közel, hogy már látom a könyveknek bezárását. A szózat is sürgeti már a nagy Babilon elhagyását! Jó Megváltóm, halld meg e feltörő könnyes imám, És nékem is készíts egy helyet: a megnyugvást küzdés után.
Az Úr oly közel, hogy már látom az Édennek körvonalát. És bentről már hallom a szenteknek visszhangzó hozsánnáját! Ó, térj vissza, Jézus, És űzd el a fellegeket! Jöjj, váltsa fel múlhatlan öröm Az utolsó könnyeinket!