Szólt-e valaki tinéktek a mi Istenünkről már? Arról, hogy Ő mennyi jót tett, s hogy mily türelemmel vár? Forró szeretettel hív ma, békét találsz kebelén, míg a kegyelemidő tart, mért ne fordulnál Felé?
Áldást osztón tekint rátok, Jóval halmoz szüntelen. Hallja jól, ha imádkoztok, Ő a bajban védelem! Hogyha segítségre vágytok, bízva tekintenek fel, megszűnnek a kínzó gondok, felüdít Szentlelkével!
Mint a virág naphoz fordul, ti is csak Rá nézzetek! Jóság van a fellegen túl, táplál, véd a Szeretet. Karja tárva hív még folyton, üdvöt kínál, életet, most, míg kopogtat az ajtón, végre hallgassátok meg!