Ne szűnjön hálaénekünk, ha Teremtőnkről szól! Lám, szivárványt szül fellegünk, és feljebb menny honol.
Ő áldott esőt hinteget, mi áztat, felüdít, fű díszíti a bérceket, s a völgyben mag kél ki.
Nagy parancs, hogy az évszakok mind sorban jöjjenek, Hó őrizi lenn a jó magot, a vetést, kenyeret.
És példaképül tavasz jön, az ágon rügy fakad. Új reményt ébreszt lágy szellő, az élet fennmarad!
Az évszak, fű, a hó és szél, ha Isten szava szól, Mind engedelmesen beszél a Mindenhatóról.