Itt állok már a Jordánnál, a puszta elmaradt. És látom, gazdag Kánaán, oly szép tájaidat!
Refrén
Csodaszép, hímes tájaidon majd Isten gondmentes, szép otthont ad. Nincs már félelem, és nincs több könny. Végtelen élet kell, hogy mindent megköszönj!
Krisztus mint első lépett be a bősz, sodró árba, Így példát hagyott népére, hogy lépjen nyomába.
A Sinai hegy s Golgota példája bátorít belépni zajló habokba: Győz-e ma is a hit?
Mily boldogság vár odafenn a megváltottakra; fenn Kánaánban, a mennyben, mint hitünk jutalma!
Látván mily szép lesz otthonunk, nem lankadóz erőnk, de inkább dicső Megváltónk szépsége serkentőnk!