A szeretet hatalmát áldom, mely Jézus által üdvözít. És annak irgalmát csodálom, ki ily porszemre rátekint! A múltba vesznek bűnök, gondok, a szeretet árjába hullok.
Ó, mennyire szerettél engem: Mily esdő hangon hívtál el! Tehozzád hajlik minden bennem, szent lényed vonz már Hozzád fel! Úr Isten, bízom kegyelmedben, csak Téged áhít s követ lelkem!
Vedd életem, vedd át a szívem, és őrizz győzedelmesen, hisz szörnyű kínt és halált értem elszenvedtél a kereszten. Felfoghatatlan kegyelemből vonj Hozzád fel e bűnös földről!
Mint elveszett, úgy éltem, jártam e világ béklyós foglyaként. Terólad, Jézus, mit sem tudtam, de ismertél, és Igéd kért. Ó, bárcsak tudná mind több lélek, s mondhatná: "Krisztus által élek!"
Úr Jézus, vésd elmémbe mélyen, új neved Lelked írja be! És a te áldott lényed éljen a lelkem mélyén örökre, hogy szóban, tettben, gondolatban szeresselek mind jobban, jobban!
Légy áldva, Jézus, te vagy nékünk apadhatatlan üdvforrás! Amennyivel többet merítünk, úgy mélyül titkod, megváltás! Nincs szó, mely mindent elmondhatna szeretetedről, üdvünk Atyja!