A szívünk-lelkünk egy, Midőn áld Alkotónk, nagy Isten! És egy az énekünk itt e földön s mennyben fenn; Mert jó Atyánknak mondhat a néped Krisztusban, S a Lélek közösségében már egy reményünk van!
A szívünk-lelkünk egy, Megváltó Krisztusunkat áldja! Zengj: "Hála, dicsőség!" S ezer ajk visszhangozza! Felvesszük keresztünket, mint Ő is felvette, Mert hitvallásunk, életünk a Krisztus keresztje!
A szívünk-lelkünk egy, eggyé lettünk az advent hitben! Itt testvér minden nép Igazságban, Lélekben. Hisz egy üdvösség vár ránk: a mennynek szépsége! A hit már ott fenn együtt lát, s ez ihlet énekre!
A szívünk-lelkünk egy, Midőn Szentlelked kérjük, Isten! Hogy jellemünkön át Téged bárki szemléljen. És Krisztus igazsága nagy célunk maradjon, Az ősi szent hit terjedjen, és az kormányozzon!