Nyílj, ajkam, boldog énekre,
És áldjad Istened!
Hisz trónjáról letekintett,
Meglátott, s megmentett.
A bűnnek éje rémített,
Reményem elhagyott,
De Pásztorom megkeresett,
Most keblén nyughatok.
És áldjad Istened!
Hisz trónjáról letekintett,
Meglátott, s megmentett.
A bűnnek éje rémített,
Reményem elhagyott,
De Pásztorom megkeresett,
Most keblén nyughatok.
Tárt szívvel zengek Jézusnak
Jótéteményéért!
Ő jön, mihelyt imám felhat,
Hisz értem ontott vért.
Mint megmentett lény mondom ezt:
„Az Úr van énvelem!”
A szűk ösvényen óv, s vezet,
Hogy szeret, érezem!
Jótéteményéért!
Ő jön, mihelyt imám felhat,
Hisz értem ontott vért.
Mint megmentett lény mondom ezt:
„Az Úr van énvelem!”
A szűk ösvényen óv, s vezet,
Hogy szeret, érezem!
E boldog ének arról szól,
Hogy Jézus üdvözít,
S már lelkem mélyén ott honol
A nyugtot hozó hit.
Megnyílt az ajkam, s hirdetem:
Ne késlekedjetek!
A keskeny ösvény szent legyen,
Ha szűk is, higgyetek!
Hogy Jézus üdvözít,
S már lelkem mélyén ott honol
A nyugtot hozó hit.
Megnyílt az ajkam, s hirdetem:
Ne késlekedjetek!
A keskeny ösvény szent legyen,
Ha szűk is, higgyetek!