Kelj szárnyra, szívem, érd el!

Kelj szárnyra, szívem, érd el,
Mit Isten eléd tárt!
Mi mulandó, hadd vesszen,
Az örök jókat vágyd!
Ne légy a csábok rabja,
Ne csald meg önmagad,
Mert visszatérsz a porba,
De Isten megmarad!

Ó, szabaddá tedd, Isten,
A szívem mindentől,
És add, hogy minden részem
Tehozzád vágyjék föl!
Mi adhat igaz nyugtot
És tiszta örömet?
Csak az, mit Isten gondolt,
És Ő lát helyesnek.

Ó, szemgyógyító írral
Kend meg a szememet,
Hogy országodnál jobbat
Ne lásson idelent!
Ily dicső megváltásért
Mit adnék cserébe?
Mindent, mit Megváltóm kért,
Megtennék Őérte!