Te akartad!

Amikor orvoshoz ment, sírni kezdett, és azt kiáltotta:
– NEM! Biztos hibás a teszt!
A következő hónapokban a hasa növekedését látva már nem tagadhatta, amit tett. Azon a napon, amikor szülnie kellett, és összerándult a fájdalomtól, rájött, hogy nincs könnyű kiút a helyzetéből. 
De ez a fájdalom semminek sem bizonyult ahhoz képest, amit akkor érzett, amikor a babáját születése után rögtön el is vitték az örökbefogadó szülők. Tökéletes kisfiú volt, mondta az orvos, de ő nem látta. Mivel örökbe adta a kisfiát, zavartalanul folytathatta a tanulmányait és az életét. De naponta ezerszer töprengett azon, hogy vajon hogy lehet és mit csinál a kisbabája. 
Még évekkel később is, miután férjhez ment, és saját családja lett, elképzelte, hogyan nézhet ki a kisfia, és úgy tett, mintha ő is az asztalnál ülne, amikor enni hívta a családot.
Olvasd el 4Móz 14:26–35 szakaszát!
Mi történt az izraelitákkal annak következtében, hogy folyamatosan semmibe vették Istent?
Amikor a nappaliban veszekedtek az öcséddel, és véletlenül ledöntesz egy csecsebecsét a polcról, néha össze tudod ragasztani a széttört darabokat. De a dísztárgy, amit összetörtél, sohasem lesz újra a régi. A legjobb esetben is megreped. 
Isten jobban boldogul nálunk. Amikor vétkezünk, és elrontjuk a Vele való kapcsolatunkat, megbocsátási ajánlatának elfogadása helyrehozza a repedéseket. Helyreállítja a kapcsolatunkat, így a repedések eltűnnek. 
Isten kijelentette, hogy az izraeliták újra és újra vétkeztek ellene (4Móz 14:22). Amikor nem akartak belépni az ígéret földjére, és azzal vádolták Istent, hogy el akarja pusztítani őket és a gyermekeiket a sivatagban – sőt, megesküdtek, hogy új vezetőt választanak, és visszatérnek az egyiptomi fogságba – Isten haragra lobbant. „Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, amelyeket cselekedtem közöttök?” (4Móz 14:11)
Mózes könyörgött Istenhez, és Ő megbocsátott az izraelitáknak (4Móz 14:20). Szóval akkor boldogan éltek, míg meg nem haltak, nem? Nem épp. A megbocsátás nem távolítja el a bűnös tettek következményeit. Bűntudatuk elmúlt, a következmények azonban nem. Isten megadta a népnek, amit kért. Kizárta őket az országból. Lemaradtak Isten tervének legjobb részéről. 
E pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, akik megszámláltattak a ti teljes számotok szerint, húsz esztendőstől fogva és azon felül, akik zúgolódtatok ellenem. 4Móz 14:29