A jel

 

Esik az eső. A királyi palotán kívül fekvő lázadók táborára leszállt az éj. Tizenkét gerillaharcos társaddal együtt a tűz mellett melegedve várjátok a nap egyetlen étkezését – a fakéreg levest.

A többévi csatározás megkeményített, de ki is merített. A palota kapuin belül fények ragyognak, és hangoskodó emberek zaja szüremlik ki. A kapura a következő felirat van kifüggesztve: ISTEN HOZTA ÖNÖKET! HAGYJÁK KINT A FEGYVEREIKET! A KIRÁLYI LAKOMA ÉJFÉLKOR KEZDŐDIK. KÉRÜNK MINDENKIT, IDŐBEN ÉRKEZZEN!

– Mit gondoltok, mint jelenthet ez a felirat? – kérdezed.

– Pontosan azt, ami ellen harcolunk – suttogja a parancsnok. – Ez hazugság. A király gyűlöl bennünket. Különben miért kellene itt kint éheznünk?

– De hát miért nem zárják be a kapukat? – érdeklődsz tovább.

– Mert ez átverés, csapda.

A parancsnok hangjából leszűrhető keserűség hallatán a hideg futkosni kezd a hátadon.

– De ugye, nem hiszel ennek a hirdetésnek? – kérdi gyanakvóan a parancsnok, majd csőre tölti a fegyverét, és szitává lövi a feliratot. Végül pedig kiadja a parancsot: – Holnap megrohamozzuk a palotát.

Olvasd el Zsolt 5:5-9 verseit!

Mit gondolhat Isten az ellene lázadó emberekről?

Istennek vannak ellenségei, akik már messziről felismerhetőek. A gonoszságuk – bűnös voltuk – is nyilvánvaló: harcolnak, gyilkolnak, hazudnak vagy lopnak. A nemiséget is helytelenül használják. Semmibe veszik a szüleiket, és bántalmazzák a testvéreiket. Vagy egyszerűen alkohollal és kábítószerekkel teszik tönkre a testüket.

Aztán vannak olyan emberek is, akiknek a bűneit nagyon nehezen lehet felismerni. A Biblia szerint még a kedves és kinézetre előzékeny emberek is lehetnek belül romlottak. Istenellenes a viselkedésük, nem hajlandók imádni az Ő fenségét, nem dicsőítik az Ő tökéletes jóságát. Az életüket saját maguk tervezik meg, és semmibe veszik Isten bölcsességét. Ezért jelentette ki az Úr, hogy minden emberi lény vétkezett – beleértve téged is. Mindannyian lázadók vagyunk (Róm 3:23).

Isten nem tűri el a gonoszságot. A lázadásunk miatt lettünk kiűzve a palotából (1Móz 3:22-24), de Isten nem gyűlöl bennünket. Azt akarja, hogy maradjunk mellette. Csak magunkat okolhatjuk, ha a kinti hidegben kell vesztegelnünk, hiszen Isten megtalálta már a módját annak, hogy megváltoztasson bennünket.  

Tedd le a fegyvert, és menj be a lakomára!

Mert nem olyan Isten vagy te, aki hamisságban gyönyörködnél. Zsolt 5:5