Műalkotás

– Benedek! Jenő! Tibor! András! – költögette a gyerekeket a táborvezető. – Öltözzetek, mert ma túrázni megyünk!

A fiúk azon gondolkodtak, hogy a tábor utolsó napján vajon miért kell hajnali háromkor kelniük. Aztán aggódni kezdtek, hogy talán a vezetőjük így áll bosszút a szemtelen viselkedésükért.

A négy fiú végül elindult a vezetőjük nyomában. Az erdőn áthaladva egy tó partjához értek. Az égen ragyogtak a csillagok.

János, a vezető utasította őket, hogy üljenek le a földre, és csodálják meg az eget. A tábor hét napja alatt ez volt az első alkalom, hogy a fiúk csendben maradtak.

– Ugye, milyen parányiak vagyunk a világegyetemben? – kérdezte néhány perc múlva János.

A fiúk nem szóltak. Kisvártatva ugyancsak a vezető szólalt meg:

– Isten csodálatos eget alkotott! Mindez azonban messze elmarad attól, amikor titeket alkotott meg. Fiúk, fel kell hagynotok a helytelen viselkedéssel. Ti nemcsak egyszerű sárgolyók vagytok, hanem sokkal nagyobb értéket képviseltek.

Olvasd el Zsolt 8:2-10 verseit!

Mit gondol Isten az általa teremtett emberekről?

Nincs értelme dicsekedned azzal, hogy magasabbra ugrasz másoknál, jobb jegyeid vannak, elegánsabb ruhákban jársz, és jobban nézel ki másokhoz képest. Mindennek Isten a birtokosa. Ő mindenben a legjobb. Minden jót Tőle kaptunk (1Kor 4:7). Istenhez, a mindenség Alkotójához és Urához képest mi csak apró sárgolyók vagyunk.

Viszont Isten nem így vélekedik rólunk. Azért teremtett, hogy visszatükrözzük az Ő fenségét, mint ahogy a Hold is visszatükrözi a Nap fényét. Abban az előjogban részesített, hogy megismerhetjük Őt, hallhatjuk a szavát, és imádhatjuk a mindenség Istenét. Ezenfelül az emberre bízta a világ irányításának felelősségét is.

Holmi sárgolyóknak biztosan nem adott volna ilyen feladatot.

Megtörténhet, hogy amikor rátekintesz az általad készített agyagedényre, a boltban található törlőtartóra, vagy az angol dolgozatodra, úgy érzed, hogy ezek közül egyik sem tökéletes. Isten azonban teljesen elégedett volt az alkotásával, amikor megteremtett téged (1Móz 1:31).

Nem vagy tehát sárgolyó. Isten műalkotása vagy.

Mikor látom egeidet, a te ujjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, amelyeket teremtettél: Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? És az embernek fia, hogy gondod van reá? – Zsolt 8:4-5