Töltelék

Laci magában morgolódva figyelte, ahogy a gyerekek a parkban megválasztják a csapatokat. Ezek a gyerekek nagyon idegesítőek! A kisebbeket sosem veszik be a játékba. Kisebb korában mindig őt választották ki utoljára, viszont ahogy nagyobb lett, már egyszerűen be sem választották a csapatba.

De most már eljött az ideje, hogy tegyen is valamit ez ügyben. Laci szívesen önkénteskedik a parkban: segítséget nyújt a kisebb és szégyenlősebb gyerekeknek, hogy ne „tapossák” el őket a többiek. Nem kiváló baseball játékos, mint a vele egykorúak, de tudja, hogyan gyűjtse össze azokat a gyerekeket, akiket nem választanak be egyetlen csapatba sem. Ő ezekkel a gyerekekkel játszik együtt.

Laci ránézett a labdára, majd a körülötte álló gyerekekre. Tudta, hogy ez a sok gyerek nem csupán töltelék. És ő sem az.

Olvasd el 1Kor 12:14-21 verseit!

Jó vagy rossz dolog az, hogy nem vagyunk egyformák?

Lehet, hogy ha körülnézel, arra a következtetésre jutsz, hogy jobb lesz, ha csak a saját magad alapította ligában játszol. Te vagy az első, a legjobb, a legfontosabb, a legfrissebb. Túl büszke vagy. Vagy talán a másik szélsőséget képviseled: értéktelennek és elszigeteltnek, megalázottnak érzed magad.

Még a tested sem működne rendeltetésszerűen, ha a szerveid egyformák lennének. A fül nem lát, a szem pedig nem hall. Nem a kezeiden jársz, és nem a lábaidat használod evéskor. Egyik szerved sem jobb a másiknál. És egyik szerved sem csak „pótjátékos”.

Isten azért gyűjtötte össze a keresztényeket, hogy együtt alkossák meg „Krisztus testét”. Isten ajándékai nélkül nem működhetünk. Ilyen ajándék a szolgálat, a tanítás, a vezetés, a bátorítás, és még sok más egyéb ajándék (Ef 4:11-16; vagy Róm 12:3-8). De az ajándékok nem csak a gyülekezeti életre adattak. Amit Isten beléd helyezett, annak meg kell látszania otthon, az iskolában és a munkahelyen is, de még a barátaid körében is.

Ha valakit kérdőre vonsz, hogy miért nem rendelkezik olyan ajándékkal, mint te, az olyan, mintha levágnád a saját kezedet. Ha pedig elrejted a kapott ajándékodat, olyan, mintha hátrakötnéd a kezeidet. Egyik magatartás sem bölcsességre vall.

Mert a test sem egy tag, hanem sok. Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért? 1Kor 12:14-15