Fényképek

Amikor Mari kibontotta a borítékot, amelyben az iskolai fényképei voltak, egyszerűen tátva maradt a szája. A fotón a haja úgy nézett ki, mint egy szénakazal, a bal szeme félig be volt csukva, és az orrát mintha csak odabiggyesztették volna az arcára.

A barátnője, Boróka megpróbálta rejtegetni a saját fényképeit. Mari azonban mindenáron látni akarta azokat, mert azt remélte, hogy talán Borókának is hasonlóan félresikerültek a fotói.

– Ígérd meg, hogy nem fogsz nevetni! – kérlelte őt Boróka. – Szörnyen nézek ki!

De igazából Boróka úgy nézett ki a fényképeken, mint egy modell, és ezt ő maga is tudta.

Ekkor kerültek elő a Mari képei is.

– Ó, hát mi történt, miért nem fésülködtél meg?

Aznap este Mari csak bámulta magát a tükörben: Tényleg úgy nézek ki, mint a fényképeken?

Olvasd el Zsolt 139:23-24 verseit!

Hogyan alkothatsz valósághű képet magadról?

Ha a valóságban is olyan rondán néznél ki, mint az iskolai fényképeken, akkor lehet, hogy a tanári bizottság már kiadott volna egy rendeletet, melynek értelmében folyton el kellene takarnod az arcodat. De ez nem igaz, ettől eltekintve biztosan lesznek olyan napjaid is, amikor a legcsúnyább lánynak fogod érezni magad.

De ha nem bízol egy fényképben, akkor honnan tudhatnád meg, hogy milyen vagy külsőleg, vagy ami még fontosabb, belsőleg is?

Az embereknek lehet téves a véleményük. Egy ellenség sosem fog barátságosan szólni hozzád, hanem így: „Mi van a hajaddal?” „Téged senki sem kedvel!” „Kétszínű vagy!” De az is megtörténhet, hogy a barátaid a valóságot akarják eltitkolni előled, amikor a fényképeidről eltüntetik az összes pattanásodat, vagy amikor így vélekednek: „Nem a te hibád.” „Csodálatos barát vagy.” „Maradj mindig ilyen.”

A 139. zsoltár írója tudta, hogy csak egyedül Isten lát olyannak, amilyenek vagyunk kívül és belül egyaránt. Azért imádkozott, hogy az Úr vizsgálja meg a szavait, a magatartását és a tetteit, és mutasson rá életének rút oldalaira. Isten csak ezután tudja helyreállítani a hiányosságokat.

Csak akkor fogadod el Istent, és engeded meg Neki, hogy helyreállítsa a rossz tulajdonságaidat, ha olyannak látod magad, amilyen vagy.

Most már érted? Csak az isteni látásmód mutatja meg a valóságot.

Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? És vezérelj engem az örökkévalóság útján! Zsolt 139:23-24