Orrnyomok az ablaküvegen

A szüleidnek már egy órája meg kellett volna érkezniük, hogy hazavigyenek a moziból. Az orrodat az ablaküvegnek nyomva állsz, és figyeled, hogy mikor fordul be az autójuk a parkolóba. Aztán leülsz. De nem sokáig bírsz egyhelyben maradni, felállsz és bámulsz kifelé. Sétálni kezdesz. Újból megpróbálod felhívni őket. Az eszedbe jutó összes számon próbálkozol, de nem válaszolnak. Csak járkálsz fel-alá.

A barátaid már rég hazamentek. A felügyelők félig dühös, félig szánakozó pillantásokat vetnek rád, mint egy árva gyerekre. Megfordul a fejedben, hogy talán tényleg árva lettél, ha a szüleid mégis autóbalesetet szenvedtek. De ezt a gondolatot azonnal elhessegeted. Mégis, milyen fontos munkájuk lehet, hogy nem jöttek értem?

Amikor végre megérkeznek, fénysebességgel rohansz ki, beszállsz az autóba, és becsapod magad mögött az ajtót. Közben a szüleid egy új házimozi rendszerről csevegnek, ami most épp leszállított áron kapható. Azt mondják, hogy olyan hangerősséget generál, ami még az ablaküveget is képes betörni.

De téged ez egyáltalán nem érdekel.

Olvasd el Ésa 49:13-16 verseit!

Megfeledkezik-e valaha rólad Isten? Hogyan bizonyosodhatsz meg efelől?

Vannak rossz szülők, akiknek csak nagyon ritkán jut eszükbe a gyermekük. Mások egyáltalán nem törődnek a kicsinyeikkel – egyszerűen elhagyják őket, vagy nem gondoskodnak róluk.

A legtöbb szülő azonban csak egyszerűen elfoglalt. Valakinek meg kell szereznie a betevő falatot is, ami általában határidőkkel, utazásokkal, túlórával jár. A szülőknek ezenkívül oda kell figyelniük még a testvéreikre és a rokonaikra is. Nekik is kell enniük, aludniuk, és mindenki máshoz hasonlóan nekik is vannak korlátaik.

Vannak esetek, amikor érthető a szülők elfoglaltsága, máskor viszont nem. Bárhogy is legyen, te, a gyermek ilyenkor egyedül és elveszettnek érzed magad.

Amikor Isten gyermekei attól tartottak, hogy az Úr nem törődik velük, Isten azt mondta nekik, hogy egyetlen édesanya sem feledkezik meg a gyermekéről, de ha mégis megtenné, Ő akkor sem feledkezik meg az övéiről. Nevüket a tenyerébe metszette, mint ahogy te is a tenyeredre szoktál írni olyan dolgokat, amiket nem szeretnél elfelejteni. Isten azonban ennél többet tett: bele is metszette a nevüket tenyerébe. Vagyis jól látható helyre, és örökre.

Amikor úgy érzed, hogy a szüleid elhanyagolnak, Isten akkor is ott van melletted. Ő nem feledkezett meg rólad, és sosem fog megfeledkezni, mert nem is teheti.

Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek, én te rólad el nem feledkezem. Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged. Ésa 49:15-16