Kérem az oxigént!

Alex jól hallotta, ahogy a kosárlabda a gyülekezet sporttermének a padlóján pattog, mert a zaj eljutott a lépcső alatti rejtekhelyére is. Az imaóra utáni kosármeccs közben hallotta meg a kiáltást:

– Hol van Alex? Szükség van még egy játékosra!

Elmosolyodott. Sosem fognak rám találni. Az ifjúsági órák után mindig a rejtekhelyére menekült. Percekkel később csendben ki szokott osonni, mert a szülei érte jönnek autóval. Ilyenkor általában senki sem vette észre.

Alex elgondolkodott a lelkész szavain, aki azt mondta, hogy „Krisztus testéhez” kell tartoznunk. Nem hiszem, hogy itt bárkiben bízhatok. Velem senki sem törődik. Nem érzem, hogy szívesen látnak. Aztán hirtelen beléhasított a gondolat: De talán sosem próbálkoztam kellőképpen.

Olvasd el 1Kir 19:9-18 verseit!

Miért érezte magát egyedül Illés?

A fenti tapasztalat olyan, mint a víz alatti lélegzés. Keresztény barátaid képezik azt a tömlőt, amelyen a felszínről a túléléshez szükséges oxigén áramlik feléd.

Isten egyik legkiemelkedőbb prófétája, Illés, egy adott pillanatban arra a megállapításra jutott, hogy egyetlen barátja sincs. Az emberek gyűlölték. Jézabel királynő halálra kerestette. Negyven napon át menekült a hegyek felé, majd elrejtőzött egy barlangban.

Isten meghallotta a próféta magányos könyörgését, és kérdőre vonta, hogy miért rejtőzik.

Illés úgy érezte magát, mintha az oxigént szállító tömlőjét egy gonosz ember kezelné. Az igazság az, hogy azért fulladozott, mert elszakadt Isten népétől, pedig nagyon sok barátja volt még, akikre számíthatott (1Kir 19:18).

Nincs olyan oxigénpalack, amely lehetővé tenné, hogy az élet legnagyobb mélységeibe egyedül merülj alá. Létezésed a barátság oxigéntömlőjétől függ. A tömlő összebogozódhat, ezért nagy figyelmet kell fordítani a használatára. Amikor egyedül érzed magad, mondd el Istennek, hogy bízol abban, hogy számodra is tartogat keresztény barátokat. Ezután pedig gyere ki a barlangból, ahová elrejtőztél, és nézz körül, mert válaszolni akar neked!

Csak én egyedül maradtam. 1Kir 19:10