A nyitott ajtók politikája

Emlékszel még, mit mondtam, amikor a zárt osztályon feküdtem? – kérdezte suttogó hangon Tamara az ifjúsági lelkésztől. – Akkor történt, amikor öngyilkosságot kíséreltem meg. Háborogtam, hogy be vagyok zárva, és úgy bánnak velem, mint egy gyilkossal. Eközben te azzal nyugtattál, hogy azért vagyok bezárva, mert bántalmazni próbáltam… Tamarát.

– Ugye, akkor nem értetted a szavaimat? – kérdezte a lelkész.

– Nem, mert nem törődtem magammal. Nem tudtam, ki vagyok, vagy hogy miért nem szabad ártanom önmagamnak.

– És ez a hely most jobb, mint a kórház?

– Igen. Néhány hónapba tellett, míg rájöttem, hogy mit akartál mondani. Többé nem akarok ártani magamnak. De valamit mégsem értek. Tudom, hogy keresztény vagyok, és sokszor mondtad már nekem, hogy „Tamara, Isten mindig melletted van.” De hogyan bocsáthatja meg Isten nekem azt, ahogy bántam magammal és a családommal? Félek, hogy az Úr többé hallani sem akar rólam.

Olvasd el Zsolt 103:9-12 verseit!

Meg tud-e haragudni rád Isten úgy, hogy többé hallani se akarjon rólad?

Képzeld el a következő jelenetet: sosem kaptál még levelet, az egyik nap azonban az ajtó előtt mégis egy levelet találsz. A kapott okmányok igazolják, hogy a város egyik legpatinásabb klubjának lettél a tagja, ráadásul mentesülsz a tagsági díj befizetésétől is. Türelmetlenné válsz. Golfozni, úszni és teniszezni fogsz, aztán nagyokat lustálkodsz a jakuzziban, és ezt már az első napon megteheted.

Ingyenes belépőt kaptál, mégis vannak fenntartásaid. Netán becsaptak? Mi lesz, ha a klubtagok titkos szavazáson kizárnak a soraikból? Mi lesz, ha gúnyolódni fognak veled, amikor megjelensz közöttük.

Az ajándékok többsége átverés. De az Isten által felajánlott barátság igazi ajándék.

Talán úgy érezed, hogy Isten nem fogadhat el téged. De Ő nem utasít el. Jézus Krisztus által már foglalkozott múltbeli, jelen és jövőbeni bűneiddel. A világegyetem legtávolabbi sarkába vetette azokat.

Emlékszel még? Amikor Jézus érted halt, újból megnyílt az út számodra Isten felé. Ha bevallod: „Igen, Uram, vétkeztem, és megbocsátásod ajándékára van szükségem”, akkor megbocsátást nyersz, hogy a világegyetem Királyával lehess együtt.

Ha Isten nem akart volna a közelében látni téged, akkor nem küldte volna el a Fiát annak érdekében, hogy megnyissa előtted az ajtót, és te beléphess. De Ő megtette. Lépj be hát!

Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. Zsolt 103:12