Célok

Éjfélt ütött az óra. Az emberek ujjongtak, ölelkeztek. Kati arcán azonban nem volt őszinte a mosoly. Az elmúlt időszakra gondolt: szörnyű év volt. Ideje java részét a szobájában kellett töltenie, büntetésből nem használhatta a telefonját, nem nézhetett tévét, és nem mehetett szórakozni a barátaival. Úgy összeveszett az édesanyjával, hogy végül az édesapja azzal fenyegette meg, hogy bentlakásba küldi. 
Kati azért is gyötrődött, mert valahol a lelke mélyén tudta, hogy mindenért ő a hibás. Problémáit saját csökönyössége okozta. Azt hajtogatta, hogy bizony ő meg akarja látni, hogy milyen, amikor hibázik az ember. És hibázott. Tévedései megsebezték. Ezért hát az újév első óráiban eldöntötte, hogy még azelőtt hallgatni fog a szüleire, mielőtt elmondanák, hogy mit várnak el tőle. Lehunyt szemmel teljesítette fogadalmát. Amikor kinyitotta a szemét, elmosolyodott, mert érezte, hogy minden jóra fordul. 
De nem így történt. 
Ha a szép gondolatok és célkitűzések elégnek bizonyulnának ahhoz, hogy jó emberekké váljunk, akkor ez lenne maga a földi paradicsom. Vagy legalábbis nem léteznének viták, és senkinek sem kellene rágnia a körmét mérgében. 
Viszont Jézus azért jött el a földünkre, mert mindenkinek be akarta mutatni azt, hogy nem az emberi ígéretek változtatnak meg bennünket, hanem egy isteni személy: Jézus. Csak Általa – valamint azáltal, amit Ő tett érettünk – növekedhetünk lelkileg. 
Olvasd el Jn 15:4-5 verseit! 
Miért mondta Jézus önmagáról, hogy Ő a „szőlőtő”?
Íme, egy kis növénytermesztési lecke: a gyümölcs nem a boltban terem. A gyümölcs a növények termése. Minden egy szőlőtővel, egy facsemetével vagy egy cserjebokorral kezdődik.  
Krisztus azt mondta, hogy Ő az igazi Szőlőtő, és mi vagyunk a szőlővesszők. Ha szeretnénk gyümölcsöt teremni – lelkileg növekedni –, akkor Őbenne kell „lakozunk” vagy „maradnunk”, ami azt jelenti, hogy Hozzá kell kapcsolódnunk. 
Nem terem gyümölcs azon a szőlővesszőn, amely nincs kapcsolatban a szőlőtővel. Következésképpen, emberi ígéreteink, amelyek nem az Ő erejéből táplálkoznak, semmit sem érnek. Úgyis áthágjuk őket. Ha saját erőből, vagyis Krisztus segítsége nélkül próbálunk jónak lenni, sehová sem jutunk. El fogunk fáradni. Fontos, hogy bízzunk Istenben és azon ígéretében, hogy ha mellette maradunk, megbocsátja bűneinket, bennünk él, tanít és bátorít. 
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Jn 15:5